IBS
Audio:
Drama
  • Drama
  • Non-Drama
Text Size

LÚÙK 8 - Gokana - 1996 Edition - Bible.is - GKNIBS

  1  À fẹ́gẹ̀ ló, Jíìzọ̀s à gboó sí kọ̀láá kà pọ̀b bon nè ńkem bon, gé vee Lé Kpẹa e a kil ló lẹ̀ẹ̀là bel Bàrì. Òb nè bàà nen e a ólò nyoonée nvée beè dìé ló.   2  Sìgà gbò bia, e Jíìzọ̀s beè bó vaá kpoá zọ lọlvá m, beè nyoonenáe gé: Mérì, e a dú bon Mágdàlà, e Jíìzọ̀s beè kpó àlàbà kà zọ lọlié m,   3  nè Joánà, e a dóm Kúzà ólò kù dẽé ló gyọ́ Hẹ́rọ̀d, nè Suzánà, bii ló gbele tõ̀ò gã́ bug gbò bia e bà ólò tú ba gyọ́ nvèèmà bá nè Jíìzọ̀s nè gbò e bà ólò nyoonée nvée.   4  Gbò nen e a gé sí ló Jíìzọ̀s beè aa kele kele sĩ́ bon, vaá tṍó e bà ni bṍóná dú gbele gbò, à gboó logí lógí nèva kọ:   5  “Ene tṍó beè dì. Ene kà gbálà beè àà gé toví súú sọ́gọ́ nu e a gé fó zaalí kè ól. Boo tṍó e a gé tóví súúá zaali, sìgà beè dọ boo èèlè kĩ e gbò nen zag tọ boo vaá gbò ńnóm pẹ̀ẹ̀ à dù gé tigi ààmà.   6  Sìgà à dọ boo kunu kẽ dem. Tṍó e bà ni sí mée, bà gboó kãa vaá ù, boo bée kọ tọ́ọ̀ kà múú náa è di ló kunu kẽ.   7  Sìgà à dọ zẹ̀ẹ̀ suu bíé bàlì. Tṍó e súú téá ni tõó gbàà dùm, bíé bàlìa à gboó dùm uuavá boo.   8  Sìgà à dọ boo lé kunu kẽ, vaá tṍó e a ni sim dú té, à gboó mumí kum e vòò tub súú di ló.” Boo tṍó e Jíìzọ̀s lógí lógá lọ̀l, à gboó kọ, “Nen e a íe tṍ á dã̀!”   9  Gbò e bà ólò nyoone nvée Jíìzọ̀s beè gboó bĩináe kọ, “Éé ní e a dú kpò kúm lógí é?”   10  Jíìzọ̀s à gboó aalá nèva kọ, “Bàrì náa kọ boolo ó nyimai nu ke gũa e a kil ló a lẹẹlà bel, sõò na gbòa ólò dã́ áá lóg, kọ bé, ʽDẽéva é di ló nu e bà gé ẹb, sõò bà náa é mon; vaá tṍva é dí ló nu e bà gé dã́, sõò bà náa é tavẹ̀.’   11  “Kpò kúm lógá kọ: Súú téá dú mon bel Bàrì.   12  Gbò súú e a dọ́ boo èèlèa belí gbò e a dã́, sõò Pọ́lọ́ Nyómá à gboó dù gé tú mon belá lọlvá nyíe kọ bé bà náa ziga ló vaá ié dùùà.   13  Gbò súú e a dọ́ boo kunu kẽ demá dú gbò e a dã́ mon bel Bàrì vaá bà tú ẹ́ẹ́ nyíe tumá, sõò náa síiva kúm m. Bà zìgà, vaá tṍó e dàg ni sívá ló boo gbálà ńkem tṍó, bà gboó dọ̀.   14  Gbò súú e a dọ́ zẹ̀ẹ̀ bíé bàlìa belí gbò e bà dã́, sõò tãàgà, nè tàn ge ié gyọ́, nè kpée ló e a di m dùmi à gboó olòó gyẽeméva kọ bà á gá dọ bélè.   15  Gbò súú e a dọ́ boo lé kunu kẽá belí gbò e bà dã́ mon bel Bàrì nvee m lé nyíe e a gbàn tṍ ló vaá gboó kil sĩ́ m láb e a dọ bélè.”   16  “Tọ́ọ̀ nen náa ólò mùn té sã́ vaá à tú nu uu boo, à bè ge sẹlẹ kè vái. Tãa vó, à é sẹlẹ boo nu, kọ bé à nè ẹ́ẹ́ dee gbò e a bã́ tọ.   17  “Kọ̀láá nu e bà gṍ, é beè dọ bàlà kẽ, vaá kọ̀láá nu e a di ke gũa, Bàrì é tẹlẹ bàlà kẽ vaá naa kọ gbò nen á nyimá.   18  “Boo bée vóí, pãanei tṍ ló nu e o dã́ì. Boo bée kọ à é dú ge tẹlẹ̀ ló nè nen e a íe, sõò nen e bè náa íe, bà é tú bãànà ńkem e a íe bùlà kọ à dìé báá lọl.”   19  Boo tṍóá, kà Jíìzọ̀s nè pá a vígà pá gbálà beè gbĩ́ ge monie, sõò bà náa è láá ináé ló boo bée gbele tõ̀ò nen.   20  Ene nen à gboó kọ́ nèe kọ, “O kà nè pá o vígà di élá kè dẹi e bà gé gbĩ́ ge mònni.”   21  Jíìzọ̀s à gboó kọ́ nè dénè ọ̀và kọ, “Ńda kà nè pá ńda vígà dú gbò e bà dã́ mon bel Bàrì vaá naa nu e a kọ́.”   22  Ene dee, Jíìzọ̀s beè kọ́ nè gbò e bà ólò nyoonée nvée kọ, “Naanii é fùl peneí dọ na sĩ́á.” Bà gboó bã faà vaá àà.   23  Bà di sĩ́ múú e bà gé aàa, Jíìzọ̀s à gboó daa. Gbele kpóó ló fọ́ọ́lọ́ à gboó bú ló ùlà boo peneá vaá múú à gboó dàlà togó bã́ faàa, naa ní e dénè ọ̀và beè di m àà zib bã́.   24  Gbò e bà ólò nyoone nvée Jíìzọ̀s beè gboó síé ló gé kẽeée vaá kọ, “Tẹ́ẹ̀, beéle é pe!” Jíìzọ̀s à gboó kẽ̀èà aa boo vaá lẹ̀ẹ̀là bel ló fọ́ọ́lọ́á nè dálíá kọ á ọ̀b. À gboó fùlà, vaá kẽ à gboó ọ̀b.   25  À gboó bĩiná gbò e bà ólò nyoonée nvée kọ, “Éé ní e a náa vaá nóo dẹlẹ̀i nyíe boo Bàrì e?” Sõò nuí beè bọọvá ló vaá siimàva pọ̀, naa ní e bà bĩiá bel kọ, “Níí mó íb nen é? À lẹ̀ẹ̀là bel ló bãànà fọ́ọ́lọ́ nè múú vaá bà gbaníe tṍ ló!”   26  Jíìzọ̀s nè gbò e bà ólò nyoonée nvée beè gboó fùl sábá peneá vaá iná bon Gẹrásà e a di nvée Gálìlì.   27  Boo tṍó e Jíìzọ̀s ni aa faà dọ ela, à gboó zọ̀ ene kà gbálà dáa e a dú boná nyòònà. A tóólá begè dẽe tṍó e gbálài náa beè símáná kàn, à bè ge tõó tọ. Tãa vó, a è olòó tõo m gbò kóló dem kĩ e bà ólò lì nen.   28  Boo tṍó e a mon Jíìzọ̀s, à gboó vulí kpã́ vaá kum dúnú kẽ kè sĩ́e, vaá ló m gbele agẹ mon kọ, “Jíìzọ̀s, Sã́áná Bàrì e a Bọọ Èl Boo! Éé ní e o gbĩ́ìm̄ ló é? M palà ge bànni kọ ó gá nèm̄ kpọ̀ té!”   29  A è kọ́ vóí boo bée kọ Jíìzọ̀s beè lẹ̀ẹ̀là bel zọá kọ á tení ààé m. Kọ̀láá tṍó e a palà ge tú bá kpóó siimáe, bà ólò kùe dẽe ló. Náa kal ló bée kọ ba è tú gṹ kpọ́gọ́lọ́ bọbmáe bá nè tọ, zọá beè naa kọ á bṹ lọa ló vaá faaláe kilma boo kpáá bàlà ól.   30  Jíìzọ̀s à gboó bĩináe kọ, “O bée kọlà và e?” À aalá kọ, “Nà bée kọlà ʽGbele Gbò,’ ” --boo bée kọ gbele tõ̀ò zọ dìé m.   31  Gbò zọá à gboó bàn Jíìzọ̀s kọ á gá kpoeva nveènie ke tõ̀ò bẹẹ ló.   32  Gbele tõ̀ò dì máá beè di ku ló e bà géè dé kpál boo kpòa. Gbò zọá beè gboó bàn Jíìzọ̀s kọ á neèva èèlè bà á bãe m gbò dì mááá. À gboó nèva èèlè.   33  Bà gboó aa m gbálàa bã m̀ gbò dì mááá. Gbò dì mááá beè gboó kònà aa boo kpòa vaá teá gé pè múú.   34  Tṍó e gbò e a géè kù dẽe ló dì mááá ni mon nu e a lẹẹ̀à, bà gboó teá àà gé nè kpẹa gbò e a di bon nè gbò e a di bàlà ól.   35  Gbò nen beè sì gé ẹ̀b nu e a beè lẹ̀ẹ̀à. Tṍó e bà íná ló Jíìzọ̀s vaá mòn kọ gbálà e zọ beè dìé m̄á dì ĩ́ìe tẽ́ ke gbàà, e a è símá kàn vaá nyímá a ló, pọ̀ à gboó siíva.   36  Gbò e a è mònmà dẽe à gboó noo tẽ́ bé e gbálà dáaá íe dùùà aa bá zọ naa nèva.   37  Boo tṍóá, dénè gbò bon e a dì kĩé beè zììa bá pọ̀, vaá bàn Jíìzọ̀s kọ á aalìe ba dó. À gboó bã faà àà.   38  Gbálà e zọ beè aa m̄á, beè gboó bànie kọ à é nyoonèee. Sõò Jíìzọ̀s à gboó lẹ̀ẹ̀lae kọ,   39  “Àà kil be gé kọ nu e Bàrì náa nèni.” Gbálàa à gboó àà vaá gboó kyãà tení zẹ̀ẹ̀ tọ boná kọgági nu e Jíìzọ̀s náà nèe.   40  Boo tṍó e Jíìzọ̀s ooa kẽ iná na sĩ́ Pene Gálìlìa, gbò nen beè zààvàé ló, boo bée kọ bà géè elá bànàe.   41  Ene kà gbálà e a kọlà Jáírọ̀s, e a dú nen tule tọ Bàrì pá Júù, beè dù gé kumí dúnú kè gbàà Jíìzọ̀s vaá bànie kọ á duè a tọ   42  ló ú e a gé téní dẽe áá kà a nvín pá bia e a ni tóólá òb nè bàà gbáá. Boo tṍó e a di èèlè e a gé àà, gbò nen à gboó mmá beeá teníé ló.   43  Ene kà pá bia beè dìva zẹ̀ẹ̀ e tãàgà è bã́ ló a ega tṍó bu ẽ́, vaá naa ní e gbele tõ̀ò mii beè síé ló m òb nè bàà gbáá. A è kpẽ́ dénè a kpègè nè gbò dóm biè boo bée ge boá, sõò bà náa beè láá bóe.   44  À gboó tení dú dee nvée Jíìzọ̀s vaá baa zẹ̀ẹ̀ dénè gbòa ináé ló, gboó daa bá ló gbṍó gã́ a kọ̀là ló. Boo t̃ẽ̀ènè tṍóá, mii e a géè síé lóá à gboó fùlà.   45  Jíìzọ̀s à gboó bĩiná kọ, “Mée ní e a daám̄ bá ló é?” Tṍó e dénè ọ̀và amà sàn, Pítà à gboó aalá kọ, “Tẹ́ẹ̀, gbò nen mmá beeá teniní ló.”   46  Sõò Jíìzọ̀s à gboó kọ, “À íe nen e a beè daám̄ bá ló, boo bée kọ m̀ nyímà tṍó e kpóó ààm̄ ló.”   47  Tṍó e pá biaá ni mòn kọ à nyímá, à gboó tú kéné ló pọ̀ simá ló Jíìzọ̀s vaá kumíe dúnú ke gbàà. À gboó kọ́ nèe kè sĩ́ bõ̀ònà gbòa, nu e a dú boo à daàlìè bá ló Jíìzọ̀s, nè bé e a bóàè boo t̃ẽ̀ènè tṍóá naa.   48  Jíìzọ̀s à gboó kọ́ nèe kọ, “Nà nvín pá bia, o bóá boo bée kọ ò dẹlẹ̀m̄ nyíe boo. Á leeni.”   49  Boo tṍó e Jíìzọ̀s gé lo ló bel nè pá biaá, lẹ̀ẹ̀la tóm à gboó aa tọ Jáírọ̀s dù gé kọá nè Jáírọ̀s kọ, “Ó gá kpáá tãagena Nen Dò Báí, mè o síla a ú lọ̀l.”   50  Sõò Jíìzọ̀s beè dã̀, vaá à gboó kọ́ nè Jáírọ̀s kọ, “Pọ̀ á gá siíni. Sõò dẹlẹm̄ nyíe boo, mè à é bóá.”   51  Tṍó e Jíìzọ̀s ni íná tọá, náa beè nè èèlè tọ́ọ̀ nen kọ á bã m, maaná lọl ló Pítà, nè Jọ́ọ̀n, nè Jém̀z, nè tẹ̀ nè kà nvíná.   52  Gbò nen dì e bà géè tó vẹ̀ẹ̀và boo nvíná. Jíìzọ̀s à gboó kọ, “Ó gá toi, mè nvíní náa ú, sõò à di dáá!”   53  Dénè ọ̀và à gboó màgàe, boo bée kọ bà nyimá kọ a è ù.   54  Sõò Jíìzọ̀s beè gboó siíe bá ló bá vaá kolíe kọ, “Nvín pá nyáá, aa boo!”   55  À gboó kpáá di dùm, vaá aa boo t̃ẽ̀ènè tṍóá. Jíìzọ̀s à gboó kọ bà á nèe gyã́á á dè.   56  À gboó palà ge bọọ ló a tẹ̀ nè a kà, sõò Jíìzọ̀s beè ãanéva kọ bà á gá kọ́ nu e a lẹẹ̀ài nè tọ́ọ̀ nen.