IBS
Audio:
Drama
  • Drama
  • Non-Drama
Text Size

LÚÙK 24 - Gokana - 1996 Edition - Bible.is - GKNIBS

  1  Kà bòm deè Dee Bàrì, gbò biaá beè faalá kà lé nu ló nóo e ba è kpoògè dee lóá ààmà gé simá ló bànà úá.   2  Tṍó e bà mòn kọ ba beè kpọlẹ̀ báà demá lọl gã́ bànàa,   3  bà gboó kyãà bã m, sõò bà náa è mòn íí Dõò Jíìzọ̀s.   4  Boo tṍó e bà gé deèga boo nuí, bàà gbálà nen e bà nveà gbele ẹ́ẹ́ kọ̀là ló, beè gboó bú ló kẽ vaá elává ló.   5  Pọ̀ à gboó sii gbò biaí, naa ní e ba è úu sĩ́ kẽ, vaá gbò nyómá tómá à gboó bĩináva kọ, “Éé ní e a náa ò gbĩi nen e a di dùm gbàà gbò e a beè ù e?   6  Á géná kĩí. A è kẽ̀èà aa ke mà ú. Kẽeaí boo nu e a beè kọ́ nèi boo tṍó e a è di Gálìlìa kọ:   7  ʽBà íè ge tú nda, Sã́áná Nen, nvèè bá gbò pọ́lọ́, vaá bà kám̄ kú té, vaá ní e a égè taa dee, m̀ gboó kẽ̀èà aa ke mà ú.’ ”   8  Boo tṍóá, bà gboó kẽ̀èa boo a mon bel   9  vaá ooa kẽ aa ló bànà úá gé kọ́ dénè gbò nuí nè òb nè ene nen e a beè lẹ̀ẹ̀làa, nè dénè na gbò e bà ólò nyoonéeá.   10  Gbò biaá kọ̀là Mérì, e a dú bon Mágdàlà, Joánà, nè Mérì, e a dú kà Jém̀z. Baála nè dénè na gbò biaá ní e ba è kọ́ dénè gbò nuí nè gbò e Jíìzọ̀s lẹẹlà e.   11  Sõò gbò mon belí tõová ló dú kélè kélè dẽe, naa ní e bà náa è zìgà nu e gbò biaá kọ́.   12  Sõò Pítà beè aa boo vaá teá sí ló bànà úá. Tṍó e a úu ló kẽ vaá ẹ̀b m, náa beè mòn tọ́ọ̀ kà nu maaná lọl ló áá ẹ́ẹ́ páà e ba è kọ̀lmà a íí. À gboó ooa kẽ kil be vaá dèèga boo íb nu e a beè láá lẹ̀ẹ̀à.   13  T̃ẽ̀ènè deeá, bàà nen e a ólò nyoone nvée Jíìzọ̀s géè kyãà sí ene kà bon e a kọlà Ẹméíọ̀s, e a é láá toolá bàà tub nè òb nè ọ̀ọ̀lẹ̀ kélè ól lọl Jerúsàlẹ̀m.   14  Bà géè loá bel e a kil ló gbò nu e a beè lẹ̀ẹ̀à.   15  Boo tṍó e bà géè lóá bel boo dénè gbò nuíá, Jíìzọ̀s beè gboó kyãà bã̀vá ló vaá zọ̀va gbá tọ.   16  Ba è mònie, sõò bà náa è nyimáe ló.   17  Jíìzọ̀s à bĩináva kọ, “Éé ní e o gé lóai bel e a kil ló boo èèlè kyẽ̀èi é?” Bà gboó zẹ́ẹ́ zogè ló elá m gbele bígálá sĩ́.   18  Boo tṍóá, ene ọ̀và, e a kọlà Klíòpàs, beè gboó bĩ́ínáe kọ, “É kọ olo áá nen kyáa e a di Jerúsàlẹ̀m e bè náa nyímá gbò nu e a géè lẹ̀ẹ̀a kĩé m gbò deeí?”   19  Ẹlẹ à bĩináe kọ, “Níá gbò éé?” Bà aalá kọ, “Gbò nu e a beè lẹ̀ẹ̀à ló Jíìzọ̀s, nen Názàrẹ̀t. A è dú nen kọ́ bùlà Bàrì, vaá kpóó e a è simá tóm vaá lomá bel beè leemá dénè nen vaá à zogè kọ Bàrì beè dìé ló.   20  Bẹẹ gbò togó vààla gyọ́ọ nè gbò dóm bèèla beè túe nvee bá nen e Méné Róm̀ beè sẹlẹ́ togó kĩí kọ á fẹ́e, vaá bà káé kú té.   21  E è bolíe dẽe sĩ́ kọ ẹlẹ ní e a é duulà pá Ízràẹ̀l e! Maaná vó lọl, à dú taa dee e dénè gbò nuí beè lẹ̀ẹ̀à.   22  Sìgà gbò bia e a dṹùnàì beè gboó ló bel e a ziiéi. Ba è numa kà bòm dee iná ló bànà úá,   23  vaá bà náa mon a íí. Bà gboó ooa kẽ dù vaá kọ ba è ièè kùùà dẽe e bà monìè bãànà gbò nyómá tóm e a kọ́è neèva kọ à di dùm.   24  Sìgà gbò e a dṹùnàì beè sí ló bànà úá vaá bà mon kà lèlà bé e gbò biaá beè kọ́ naa, sõò bà náa è mòn ẹlẹ.”   25  Boo tṍóá, Jíìzọ̀s à gboó kọ, “Ni ẹb bé e o bãì ból naa, nè íb bé e bè náa è leemái gè zìgà kọ̀láá kà nu e gbò kọ́ bùlà Bàrì beè kọ̀ naa!   26  É kọ bà náa è kọ à dú bùlà Bàrì kilma ló Méné e Bàrì Sà kọ à é zẹ́ẹ́ mòn dénè tãàgài bé à kálá tú a ka dì belí Méné?”   27  Jíìzọ̀s à gboó baa tẽ́ dénè gbò mon bel e ba è emí m Kpá Káí kilma ló ẹlẹ nèva. A è dàlà togó domá ló Kpá Mózìs tẹlẹ ló dénè Kpá Gbò Kọ́ Bùlà Bàrì.   28  Tṍó e bà ni kyãà íná bon e bà géè sì, Jíìzọ̀s beè gboó sẹlẹ ló dì belí e a gé kpáá kyãà kil sĩ́.   29  Sõò bà gboó bànie kọ, “Tõoí ló, mè à dú ló ela e dee é gé bilá.” Boo bée vó, à gboó bã tọ vaá tõová ló.   30  Tṍó e a ni zọ́va ĩì tẽ́ kẽ ló gè dé gyã́á, a è tú ene kpò fétúlú, vaá õá Bàrì zaá boo, gboó baagi nèva.   31  Boo t̃ẽ̀ènè tṍóá, ba dẽe à kpáá kùùà, vaá bà gboó nyimáe ló. Sõò ẹlẹ è gboó ii ààvá kè sĩ́.   32  Bà gboó bĩiá bel kọ, “É kọ náa léémái tṍó e a géè ló bel nèi èèlèa vaá baa tẽ́ gbò nu e ba è emí m Kpá Káí?”   33  Bà gboó aa boo t̃ẽ̀ènè tṍóá sí Jerúsàlẹ̀m vaá mòn òb nè ene nen e a beè olòó nyoone nvée Jíìzọ̀s nè dénè na gbòa e bà di bṍóná kẽ   34  e bà gé kọ, “À dú kà kà kọ Dõò kẽ̀èa aa ke mà ú vaá à sìla ló Sáímọ̀n!”   35  Pálàa nená beè gboó kpẹá nu e a beè lẹ̀ẹ̀a boo èèlèa, nè bé e bà kpáá nyimáe ló naa boo tṍó e a baagi fétúlú nèva.   36  Boo tṍó e bà gé kpẹ́á belí nèva, Jíìzọ̀s à gboó elává zẹ̀ẹ̀ vaá kànava mon kọ, “Fẹ́ẹ́ fẹẹ̀ ló á dìí ló.”   37  Sõò pọ̀ beè palà ge siíva, naa ní e ba è ié bùlà kọ bà monìè nyómá.   38  Ẹlẹ à gboó bĩináva kọ, “Éé ní e a síìmai pọ̀ be sĩ́ ò iei bàà bàà bùlà e?   39  Ẹvím̄i pálàa bá nè pálàa tọ, mè níá nda. Tọm̄i bá ló bé ò nyímai, boo bée kọ nyómá náa íe zọ́ọ́ nè kpóó dì belí bé e o monìì kọ m̀ íè naaí.”   40  Tṍó e a ni kọ́ naa vóí lọ̀l, à gboó tú pálàa kà báe nè pálàa ká tọ́e zogèva.   41  Boo tṍó e bà náa è láá zìgà boo bée gbele kpóó ẹ́ẹ́ nyíe nè bé e nu bọọvá ló naaá, à gboó bĩináva kọ, “É kọ nu ge dè dìí bá kĩíí?”   42  Bà gboó nèe gyã́à e ba è bùl.   43  À tú vaá ba kè sĩ́ dénè ọ̀và.   44  À gboó kọ́ nèva kọ, “Níí gbò mon bel e m beè kọ́ nèi boo tṍó e m dìí lóá kọ: Dénè gbò nu e a kilím̄ ló e ba è émí m Log Mózìs, nè m Kpá Gbò Kọ́ Bùlà Bàrì, nè m Kpá Sọ́l Lèèlà, íè ge lẹ̀ẹ̀à.”   45  À gboó kùùlà ba bùlà kọ bà á dã́ tẽ́ gbò nu e a di m Kpá Káí,   46  tṍó e a kọ́ nèva kọ, “Nee bé e ba è émí naaí, kọ: Méné e Bàrì Sa íè ge ù, vaá ní e a égè taa dee, à kẽ̀èà aa ke mà ú,   47  vaá boo a bée bà é dàlà togó vee Lé Kpẹaí lọl Jerúsàlẹ̀m tẹlẹ ló gbò nen e a di dénè ke tõ̀ò, kọ bà á ọgá ló ba pọ́lọ́, kọ bé Bàrì ia ló nèva.   48  Boólo o dúi gbò nen di tõ̀ò ló dénè gbò nuí.   49  Pãanei tṍ, mè nda é lẹẹlà Nyómá Káí mái dì belí dõò nu e nà Tẹ̀ beè zìgà. Sõò elaí Jerúsàlẹ̀m dọ̀mà tṍó e Bàrì é néi kpóó e a aa káála.”   50  À gboó túva tenmá zẹ̀ẹ̀ tọá ààmà vaá iná ku ló Bẹ́tànì, kĩ e a dalà pálàa báe boo vaá bàn kọ Bàrì á tãànèva dee bá.   51  Boo tṍó e a gé tã́ànèva dee báá, Bàrì à gboó túe lọlvá ló kilma káála.   52  Dénè ọ̀và beè gboó kumí sĩ́ kẽ nèe vaá gboó ooa kẽ kil Jerúsàlẹ̀m m gbele kpóó záá zaà ló,   53  vaá olòó tõó Tọ Káíá lèèlà Bàrì.