IBS
Audio:
Drama
  • Drama
  • Non-Drama
Text Size

LÚÙK 23 - Gokana - 1996 Edition - Bible.is - GKNIBS

  1  Dénè gbò dóm bèèlaá beè aa boo gé tú Jíìzọ̀s simá sĩ́ Páílẹ̀t.   2  Bà gboó dàlà togó gbàe pọ́lọ́ vaá kọ, “È monì kọ gbálài gé bã́ m bẹẹ gbò nen kọ bà á gá kpẽ́ kpègè gbáá má Méné Róm̀, vaá kọ ẹlẹ dúè Méné e Bàrì Sa kọ á bẹ̀l beéle pá Júù.”   3  Páílẹ̀t à gboó bĩináe kọ, “É kọ olo ní e o dú méné pá Júù é?” Jíìzọ̀s à aalá nèe kọ, “Olo kọ́ vó.”   4  Boo tṍóá Páílẹ̀t à gboó kọ́ nè gbò togó vààla gyọ́ọá nè dénè gbò e a di kĩé kọ, “Ním̄ monì tọ́ọ̀ kà pọ́lọ́ e m gá élá boo bẽgè bel gbálài.”   5  Sõò ba è agala boo gè olòó kọ, “A dò bá nu tẹ́lẹ̀ bé zẹ̀ẹ̀ gbò nen dénè ke tõ̀ò m Judíà. A è dàlà togó lọl Gálìlì, vaá à íná kĩí kátogóí.”   6  Tṍó e Páílẹ̀t dã́ níí, à gboó bĩiná kọ, “É kọ gbálài pá Gálìlì?”   7  Tṍó e a nyímá kọ Jíìzọ̀s dú báà sĩ́ kĩ e Hẹ́rọ̀d gé bẹl, à gboó lẹ̀ẹ̀lae má Hẹ́rọ̀d e a è dina gé Jerúsàlẹ̀m boo tṍóá.   8  Nyíe Hẹ́rọ̀d beè palà ge ẹẹ tṍó e a mon Jíìzọ̀s, boo bée kọ a è dã́ nu e a kilíé ló vaá à ié tàn ge monié kpã́á dee. A è iena gé ból dẽe sĩ́ ge mon kọ Jíìzọ̀s á sí sìgà tóm dù̃ùnè.   9  Boo bée vó, Hẹ́rọ̀d beè gboó bĩináe gbele tõ̀ò bel, sõò Jíìzọ̀s náa è aalá tọ́ọ̀ kà.   10  Gbò togó vààla gyọ́ọ nè gbò nóòmà Log beè elá kĩé vaá gbàe gbele agẹ bá pọ́lọ́.   11  Tṍó e Hẹ́rọ̀d nè pá a gbò bé ni màgàe nvèèmà lẹ́ vaá lọlie fàà ló lọ̀l, à gboó kọ bà á tú lé kọ̀là ló nvèèé ló vaá bà oòmàé kẽ má Páílẹ̀t.   12  Kà lèlà deeá, Hẹ́rọ̀d nè Páílẹ̀t dúá kóò, náa kal ló bée kọ ba è dìa kè ọ́la.   13  Páílẹ̀t à gboó kolí gbò togó vààla gyọ́ọ nè gbò dóm bèèla nè dénè gbòa bõòne kẽ,   14  vaá kọ́ nèva kọ, “O beè tui gbálài domam̄i ló kọ a dò bá nu tẹ́lẹ̀ bé zẹ̀ẹ̀ gbò nen, vaá tṍó e m ni kpó tẽ́ a bel kè sĩ́ dénè bọ̀ì, ním monì kọ à sí pọ́lọ́ e o gbaìe.   15  Be sĩ́ à bè kọ Hẹ́rọ̀d moníe ene kà pọ́lọ́ bá, boo bée kọ à òòmàé kẽ mái. Dì belí bé e o láá monii naa, gbálài gáà si pọ́lọ́ e a bọ́ ló gè fẹ́e.   16  Boo bée vóí, m̀ é kọ́ bà á kpọ́e té ló vaá m̀ sọ́e bá.” ((   17  Páílẹ̀t beè olòó tú ene nen lọl kpọ́gọ́lọ́ nèva kọ̀láá tṍó Vààla Gyọ́ọ Ténì Zelí.))   18  Sõò bõ̀ònà gbòa beè vulí kpã́ kọ, “Fẹ́e, vaá ò sọ bá Barábàs nèi!”   19  (Barábàs dú nen e ba è nvee kpọ́gọ́lọ́ boo bée kọ ba è sẹlẹ́e dẽe sĩ́ kọ à fẹ́ nen boo tṍó e bà sĩìnà bé zẹ̀ẹ̀ tọá.)   20  Bé e Páílẹ̀t beè gbĩ́ ge sọ̀ bá Jíìzọ̀sa, à gboó kpáá ló bel nè bõ̀ònà gbòa.   21  Sõò ba è kpáá palà ge vulí kpã́ kọ, “Káé kú té! Káé kú té!”   22  Páílẹ̀t à kpáá bĩináva ní e a égè taa tóm kọ, “Mó kà pọ́lọ́ ní e a beè sì e? Ním monì kọ à sí pọ́lọ́ e a bọ́ ló gè fẹ́e! M̀ é kọ́ bà á kpọ́e té ló vaá m̀ sọ́e bá.”   23  Sõò ba è kil sĩ́ gè olòó vulí kpã́ kọ bà á tú Jíìzọ̀s ká kú té, dọmà tṍó e bà mon gboó elíe ló.   24  Boo bée vó, Páílẹ̀t beè gboó beelá fùl ge naa nu e bà kọ́.   25  À gboó sọ̀ bá gbálà e a è bã kpọ́gọ́lọ́ boo bée sì̃ìnà bé nè ge fẹ̀ nená, vaá tú Jíìzọ̀s nèva kọ bà á naáe dì belí bé e a léémáva naa.   26  Tṍó e bà di èèlè e bà gé faaláe ààmàa, gbò béá beè gboó mòn ene kà gbálà Sairínì, e a kọlà Sáímọ̀n, e a géè tení bàlà ólá kọ á síe boná. Bà gboó siíe vaá tú bàà gbànà téá toòlee kọ á gya nvée Jíìzọ̀s.   27  Gbele tõ̀ò gbò nen beè kõ̀òà nyoonée. Sìgà ọ̀và dú gbò bia e bà gé tóe dìà bá nu báná nyíe.   28  Jíìzọ̀s à gboó kììa kẽ vaá kọ́ nèva kọ, “Boolo gbò bia Jerúsàlẹ̀m, ó gá toí boo nda, sõò toí boo bọọ bá nè boo bọọ gbò pá nvín.   29  Boo bée kọ dee gé dú e gbò nen é kọ, ʽMó gbele léé sĩ́ e a di ból gbò bia e bà náa man nvín é!’   30  Tṍóá, gbò nen é kọ, ʻÀ bọ́è kọ gbele pọ̀b gù á kõoá dọ̀í boo vaá dàvà ńgù á gṍi.’   31  Be íb gbò nuí láá lẹẹ̀à ló nyim kã́áni, à é di naà và ló ú kã́áni é?”   32  Ba beè tuna gé bàà nen pọ́lọ́ biié ló ààmà gé fẹ̀.   33  Tṍó e ba íná kĩ e a kọlà “Kóó Togó,” gbò bé pá Róm̀ beè gboó tú Jíìzọ̀s nè pálàa nen pọ́lọ́á ká kú té, ene ọ̀và boo a bá lè, ńna ọ̀vàa boo a bá kìe.   34  Jíìzọ̀s à gboó kọ, “Tẹ̀! Ia ló nèva, mè bà náa nyímá nu e bà gé náa.” Bà gboó uuá ńnóm boo bée gè dõ̀ònà a kọ̀là ló.   35  Boo tṍó e gbò nen di kĩé e bà gé ẹ̀víe, gbò dóm bèèla pá Júù di ló e bà gé nveèmae lẹ́ kọ, “A beè olòó dùùlà dõòna gbò. Á gboó dùùlà a bá, é be à dú Méné e Bàrì Sa!”   36  Gbò bé beè nvèèmànae gé lẹ́ boo tṍó e bà síé ló gé tú agẹ míí nèe   37  vaá kọ, “Dùùlà o bá, é be olo méné pá Júù!”   38  Bà gboó emí gbò mon belí boo báà té, vaá káé boo togó kọ: Níí Méné pá Júù.   39  Ene nen pọ́lọ́ e bà káeá beè gbẹá boo bàà gbànà téá ònie nvèèmà lẹ́ vaá kọ: “É kọ olo níì Méné e Bàrì Sa nì? Dùùlà o bá vaá ò duulà beéle!”   40  Sõò na kà nen e a è dọ̀ logá beè gboó bèlee bel ló vaá kọ, “Éé ní e a náa, vaá kè bá bẽge bel e o dì, olo nóo síìà pọ̀ ló Bàrì e?   41  Bà bẽgèi bel boo bée kọ à bọ́ ló kọ é ú boo beéle pọ́lọ́. Sõò na kà gbálài gáà si tọ́ọ̀ kà pọ́lọ́.”   42  A gboó bàn Jíìzọ̀s kọ, “K̃ẽ̀èàm̄ boo, tṍó e o é dú dì belí Méné!”   43  Jíìzọ̀s à gboó kọ́ nèe kọ, “M ló kà kà bel nèni kọ, nieí ò é zọ́m̄ bã ke tõ̀ò bò séi.”   44  Nàànì beè gboó gimí vaá gín à bã dénè kẽ aa boo lèlà nàànì tẹlẹ boo taa tóm fèèbe.   45  Kàn e ba è fùlmà m Tọ Káíá beè gboó bààlà bàà báà.   46  Jíìzọ̀s à gboó kòòlà gbele kpã́ kọ, “Nà Tẹ̀! M̀ tú nà nyómá nvèèni bá!” Tṍó e a kọ́ naa vóí lọ̀l, à gboó fùl séi.   47  Tṍó e nen togó gbò béá ni mon nu e a lẹẹ̀à, à gboó lèèlà Bàrì vaá kọ, “À palà ge dú kà kà kọ gbálài náa beè sí tọ́ọ̀ kà pọ́lọ́!”   48  Tṍó e gbò e a è bõoná kĩé ló ge ẹ̀b ni mon bé nu lẹẹ̀à naa, à gboó kyẽ́va, naa ní e ba è tó dìàgì bá nu báná nyíe tṍó e bà kil be.   49  Dénè gbò e ba è nyimagí ló Jíìzọ̀s, bii ló gbò bia e ba è bììàé nvée aa Gálìlì beè elá kpã́á ẹ̀bgì dénè gbò nuí.   50  Ene kà gbálà beè dì e a kọlà Jósẹ̀f, e a dú bon Arimatíà, ene kà bon pá Júù. Gbálài dú kà lé nen e ka di ló e a géè ẹbma dẽe lẹẹla bel Bàrì. Náa kal ló bée kọ a beè dì gbàà gbò dóm bèèla pá Júù, náa beè zọ̀va bilá ló gè noo nu e bà náa.   52  Gbálài beè sí ló Páílẹ̀t gé bàn kọ á neèe íí Jíìzọ̀s.   53  À gboó tú ííá lọl boo bàà gbànà téá vaá tú ẹ́ẹ́ páà kọ̀lmàe, gboó túe mamé m kóló dem e ba è kení vaá tòg naamá bànà ú, kĩ e bà gáà lì tọ́ọ̀ nen.   54  Deeá dú dee e pá Júù ólò kpoogá dee ló nyòòmà dee e a é zìlà vaá à dú dee bò séi.   55  Gbò bia e a è bììà nvée Jíìzọ̀s aa Gálìlìa beè kyãà nyoone Jósẹ̀f vaá ẹ̀b bànà úá nè bé e a li Jíìzọ̀s naa.   56  Boo tṍóá ní e bà gboó kil be gé kpoògè deè ló kà lé nu ló nóo e bà é lólmáe íí é. Bà náa è sí tọ́ọ̀ kà tóm deè bò séi pá Júù dì belí bé e Log kọ́ naa.