IBS
Audio:
Drama
  • Drama
  • Non-Drama
Text Size

1 KỌ́RÌNT 15 - Gokana - 1996 Edition - Bible.is - GKNIBS

  1  Kátogóí, e pá nà vígà, m̀ gbĩ́ ge naa kọ ó kẽeai boo Lé Kpẹa e m beè vee nèiá, e o beè zigai ló vaá à dú dò díí kẽ e bọọ zìgà bel tia booá.   2  Be ò biilii bá ló Lé Kpẹa e m beè vee nèiá, à é duulài. Be nóó náanii vó, à náa kọ ò zigai ló boo zọ̀là pọ́ì.   3  Nda beè tú nu e a palà ge bọọ e ba è kọ́ nè ndaá kọ́ nè boolo, kọ mè: Kráìst beè ú boo bẹẹ pọ́lọ́, dì belí bé e ba è émí m Kpá Káí naa,   4  nè ge kọ ba beè lìe, vaá ní e a égè taà dee, à kẽ̀èà aa ke mà ú, dì belí bé e ba è émí m Kpá Káí naa,   5  nè ge kọ Pítà beè mònìè, kọ bé na kà òb nè bàà nen e bà ólò nyoonée nvéeá à kálá mònìè.   6  Gã́ bug nen e a é téní zelí bóó nè vòò tub (500) nen e bà ólò nyoonée nvée beè gboó gbá mònìè t̃ẽ̀ènè tóm. Gbele tõ̀ò ọ̀và di di dùm kátogóí, sõò sìgà ọ̀và a ú.   7  À náá naa vó lọ̀l, Jém̀z à gboó mònìe, kọ bé dénè gbò e Jíìzọ̀s lẹẹlà à kálá mònìe.   8  Dee dee nvée nda beè gboó mònnàe gé--náa kal ló bée kọ nda dì belí nen e a è mèà tṍó e dee gáà egaé ló.   9  Boo bée kọ nda ní e a dú nen e a kil kẽ zẹ̀ẹ̀ dénè gbò e Jíìzọ̀s lẹẹlà e--kà sĩ́ náa bọ́ ló kọ bà á kolí nda nen e Jíìzọ̀s lẹẹlà, boo bée kọ nda beè biigè ló bõ̀òna ló Bàrì.   10  Sõò sàn nyíe Bàrì ní e a túm̄ naamá nen e m dú é, vaá sàn nyíe e Bàrì íém̄ lóá náa pe. Boo bée kọ nda palà ge sí tóm èl dénè na gbò e Jíìzọ̀s lẹẹlàa, náa kal ló bée kọ níì ńda kói nì, sõò sàn nyíe Bàrì e a dìm̄ boo ní e a túm̄ simá é.   11  Vóá à naa, kà bè nda à bè baala ní e a è vee Lé Kpẹaí nèi é, dénè bẹ̀ì veè t̃ẽ̀ènè kà Lé Kpẹa, e a dú ní e boolo zigai lóá.   12  Kátogóí be beele vee kọ Bàrì beè kẽee Kráìst lọl ke mà ú, à tení naà vaá sìgà bọ̀ì ò kọ́i kọ gbò e ba è ù náa é kẽeà aa ke mà ú é?   13  Be gbò e ba è ù náa é kẽ̀èà aa ke mà ú, be vó à náa kọ mè Bàrì náa è kẽee Kráìst lọl ke mà ú.   14  Vaá be Bàrì náa è kẽee Kráìst lọl ke mà ú, be vó à náa kọ mè bẹẹ Lé Kpẹa e e gé vee dú zọ̀là pọ́ì, vaá gbò e bà zigà ló Lé Kpẹaí zigà ló boo zọ̀là pọ́ì.   15  Èlmà tõ̀ò à é dú gè kọ mè beele gé kpọ́ kyáá bel ló Bàrì, boo bée kọ beele élà nen di tõ̀ò kọ Bàrì beè kẽee Kráìst lọl ke mà ú. Sõò be à dú kà kà kọ gbò e ba è ù náa é kẽ̀èà aa ke mà ú, be vó à náa kọ mè Bàrì náa è kẽee Kráìst lọl ke mà ú.   16  Be gbò e ba è ù náa é kẽ̀èà aa ke mà ú, be vó à náa kọ mè Kráìst náa beè kẽ̀èà aa ke mà ú.   17  Vaá be Kráìst náa beè kẽ̀èà aa ke mà ú, be vó à náa kọ mè bọọ gè dẹlẹi nyíe boo Kráìst dú zọ̀là pọ́ì vaá Bàrì gáà ia ló bọọ pọ́lọ́ nèi.   18  Be vó à náana gé kọ mè gbò vígà m Kráìst e ba è ù pe.   19  Be áá nu e e íè m na kà di dùmi ní e a dú nu e e nyoone dẹlẹ nyíe boo Kráìst e, è dú kà gbò ge tó sàn èlmà dénè gbò e bà dì bàlà booí.   20  Sõò kà kà bel e a dì kọlà kọ Kráìst ní túá nen e Bàrì beè zẹ́ẹ́ kẽee lọl ke mà ú é, e a naa zogè kọ mè Bàrì é kẽeena gé gbò e ba è ù lọl ke mà ú.   21  Boo bée kọ, dì belí bé e ú tulà dénè nen tení dú ló pọ́lọ́ e ene nen beè sí naaá, vóá bé e kẽ̀èà aa ke mà ú é tulànà gé dénè nen tení dú ló lé e ene nen náana gé naa é.   22  Dì belí bé e ú tulà dénè nen tení dú ló gè kọ bà aa m mii Ádàma naaá, vóá bé e kẽ̀èà aa ke mà ú é tulànà gé dénè nen tení dú ló gè gbaa ló Kráìst naa é.   23  Sõò ní e a dì íe ńlẹ tṍó e a lelà ló ẹlẹ gè kẽ̀èà. Kráìst ní túá nen e a beè zẹ́ẹ́ kẽ̀èà e. Tṍó e a é dú, gbò e bà dẹlẹe nyíe boo é gboó kẽ̀èà.   24  Tṍóá bàlà boo é gboó íná kùbmà. Kráìst é kyọ sĩ́ dénè gbò nyómá e bà gé tú kpóó nè kói bẹ̀lmài, vaá gboó tú lẹ̀ẹ̀là bel lọa bá nè Bàrì Tẹ̀.   25  Boo bée kọ Kráìst é lẹẹlà bel dọ̀mà tṍó e Bàrì é kyọ sĩ́ dénè gbò ọ́b lọ̀l vaá túva nvèèe kè ká tọ.   26  Dee dee nvée nen ọ́b gè kyọ̀ sĩ́ é dú ú.   27  Boo bée kọ Kpá Káí kọ, “Bàrì tú dénè nu nvèèé kè ká tọ.” À palà ge dọ bàlà kẽ kọ tṍó e a kọ “dénè nuá” mè Bàrì e a é túé dénè nu nvèèé kè ká tọá á gé gã́ bug.   28  Sõò tṍó e dénè nu ni tõo kè kẽ Kráìst, ẹlẹ, Sã́ánáá, é gboó tú ńlẹ ló nvee kè kẽ Bàrì e a è tú dénè nu nvee kè kẽ ẹlẹá. Vaá Bàrì é gboó lẹ̀ẹ̀là bel ló dénè nu gbõome.   29  À íe gbò e bà tú múú logmáva boo bée gbò e ba è ù. Be à dú kà kà kọ gbò e ba è ù náa é kẽ̀èà aa ke mà ú, dì belí bé e sìgà bọ̀ì kọi naaá, à náà vaá bà tú múú logmava boo bée gbò e ba è ù e? Éé ní e bà ẹb dẽe sĩ́ kọ bà é íèè e?   30  Éé ní e a gá è naa kọ beele é zìgà ge tení kè bá nu àà zib bã́ dénè tṍó é?   31  Pá nà vígà, nda ólò tení kè bá ú dénè deeí! Ṍ kààgà e m íè m boolo, nè m bẹẹ dùm e a gbaa ló Kráìst Jíìzọ̀s ní e a náa kọ ḿ kọ́ vó é.   32  Be á dú gè kọ aa m bug togó e nen íé, ní e m beè elá boo vaá bé gbò pọ̀b kà nom kọ̀l gbẹa Ẹ́fẹ̀sọ̀s e, mó kà bélè ní e a gá è dọ̀ nèm̄ é? Sõò be gbò e ba è ù náa é kẽ̀èà aa ke mà ú, be vó, à dì belí bé e mon belá kọ́ naa, kọ: “Naanii mè é dé vaá õ̀, boo bée kọ kóló sṍóe ní e è é ú é.”   33  Tọ́ọ̀ nen á gá kẹlẹ́i. “Pọ́lọ́ kóò e nen zọ gbá tọ ólò kyọ̀e.”   34  Gboó nyieai vaá ó gá kilnai sĩ́ gè sínai pọ́lọ́. M̀ kọ́ m ge siimài kẹ́ẹ, kọ sìgà bọ̀ì nóo nyímàì ló Bàrì.   35  Sìgà nen é bĩ́íná kọ, “Gbò e ba è ù é kẽeà naa é? Mó íb nom kpá ló ní e bà é íé é?”   36  Olo nen ból! Tṍó e o fó nu kunu kẽá, súú té e o beè fòa náa ólò sí mée, e bè à gáà zẹẹ bèm.   37  Vaá níì zivè kà kpá ló íb té e a sí mée aa ló súúá ní e olo beè fò e nì, sõò kóló súú ní e olo beè fò e, be à sẹlẹ súú kpá kyàlà à bè dõòna íb súú té.   38  Bàrì tú íb kpá ló e a léémá ẹlẹ nvee ló té e a sí aa ló súúá. Bu íb súú té ié íb kpá ló té e a ólò sí aa ló ẹlẹ.   39  Vaá zọ́ọ́ dénè íb nu e a di dùm níì t̃ẽ̀ènè íb nì. Nen íe kele íb zọ́ọ́, nom à ié dõòna íb, ńnóm à ié dõòna íb, vaá gyã́à à iena gé dõòna íb.   40  Vaá à íe gbò nu e a di sĩ́ káála nè gbò nu e a di boo kunu kẽí. Bé e gbò nu e a di sĩ́ káála mo naa dú kele ló bé e gbò nu e a di boo kunu kẽí mo naa.   41  Nàànì íe bé e ẹlẹ mo naa, ẽ́ à ié bé e ẹlẹ mo naa, vaá gbò gyã́à káála à ié bé e baala mo naa. Vaá bé e gbò gyã́à káála mo naa dú kele ló ene.   42  Vóá bé e a é dìnà gé naa ló gbò e ba è ù tṍó e bà é kẽ̀èà aa ke mà ú é. Nom kpá ló e bà liá ólò ú bèm. Sõò tṍó e a é kẽeà, náa é ú bèm.   43  Nom kpá ló e bà liá náa ólò ié ka. Sõò tṍó e a é kẽeà, à é íe ka. Ní e bà liá ólò dú ọ́ọ́ ọọ̀. Sõò tṍó e a é kẽeà, à é dú agẹ ló.   44  Nom kpá ló e bà liá ólò dú nom kpá ló nen e a di bàlà kẽ. Sõò tṍó e a é kẽeà à é dú nom kpá ló nyómá. Nom kpá ló nen e a di bàlà kẽ dì e a náa dẽe kọ nom kpá ló nyómá é dinà ge.   45  Boo bée kọ Kpá Káí kọ, “Bàrì beè dèm túá nená, Ádàm, naamá nen e a di dùm.” Sõò kpẹ̀ nvée Ádàmi à dú nyómá e a nè di dùm nen.   46  Níì nen e a dú nyómáá ní e a beè zẹ́ẹ́ dù e nì, sõò nen e a di bàlà kẽá ní e a beè zẹ́ẹ́ dùe, kọ bé nen e a dú nyómáá à kálá dù.   47  Túá kà Ádàm e ba è tú sãa dèmmàeá aa boo sãa bàlà boo dù. Ní e a égè bàà kà Ádàma à aa boo sãa káála dù.   48  Gbò e bà kuu bàlà booí dìgà belí nen e ba è tú sãa dèmmàeá. Gbò e bà kuu káála à dìgà belí nen e a aa boo sãa káála dùa.   49  Dì belí bé e e tú mèà nen e ba è tú sãa dèmmàeá, vóá bé e e é túná gé mèà nen e a aa boo sãa káála dùa naa é.   50  Nu e m gé kọ́, e pá vígà, kọlà kọ mè nen e a di m nom kpá ló nè mii náa é láá bã kẽ lẹ̀ẹ̀là bel Bàrì, vaá nu e a ólò ú bèm náa é bã kĩ e nu e bè náa ólò ú bèm ólò tõo.   51  Gbanii tṍ, mè m̀ é tú nu ke gù̃a tẹlẹ bàlà kẽ nèi. Dénè bẹ̀ì née gé ú, sõò dénè bẹ̀ì é gbalẹ̀ boo nyaaá,   52  m ńkáb dẽe tṍó, e a é belí bé e nen náa dẽe naa káláb, tṍó e bà é uuli kùbmà nvée koò. Boo bée kọ tṍó e bà é uuli koòa, gbò e ba è ù é kẽ̀èà aa ke mà ú, naa ní e bà náa é úná, vaá beele é gboó nyaaá.   53  Boo bée kọ nu e a ólò láá bèm é íè ge nyaaá dú nu e bè náa é bèm. Nu e a ólò láá ù é íè ge nyaaá dú nu e bè náa é ù.   54  Vóá à naa, tṍó e nu e a ólò láá bèm ni nyaaá dú nu e bè náa é bèm, vaá nu e a ólò láá ù ni nyaaá dú nu e bè náa é ù, nu e ba è emí m Kpá Káíá é gboó mmá, e a kọ́: “Bà a kyọ sĩ́ ú, vaá bé fẹ̀ a di!   55  Ú, ãà ní e o bé fẹ̀ dì e? Ú, ãà ní e o kpóó e o ólò ĩimá nená dì e?”   56  Pọ́lọ́ lab dògò ní e a dú kpóó e ú ólò ĩimá nená é, Log ní e a nvèè kpóó ló pọ́lọ́ lab dògò e.   57  Sõò è ṍà Bàrì zaa kọ à nei bé fẹ̀ tení dú ló bẹẹ Dõò Jíìzọ̀s Kráìst!   58  Vóá à naa, e pá nà vígà e m vulè, kilii sĩ́ gè elai agalai. Tã́gíní bé e o nyímàì kọ tọ́ọ̀ kà tóm e o síi nèi Dõò náa peá, kilii sĩ́ gè sii tóm neíe.