IBS
Audio:
Drama
  • Drama
  • Non-Drama
Text Size

1 KỌ́RÌNT 14 - Gokana - 1996 Edition - Bible.is - GKNIBS

  1  Vóá à naa, piigai boo gè iei vulà súú dẽe ló. Gbĩi gè iei gbò dõ̀ò nu Nyómá Káí, èlmà tõ̀ò dõ̀ò nu ge kọ́ bùlà Bàrì.   2  Nen e a ló bel m dõòna kà dém bel gé ló bel nè Bàrì, náa ló bel nè gbò nen, boo bée kọ tọ́ọ̀ nen náa dã́ tẽ́ nu e a gé kọ́. A nyómá ní e a gé túe lomá nu e a di ke gũa é.   3  Sõò nen e a kọ́ bùlà Bàrì ló bel e gbò nen dã́ tẽ́, vaá belá à nvèè bá nèva, nvèèva kpóó ló vaá nvèèva nyíe gbàà.   4  Nen e a ló bel m dõòna kà dém bel nveè bá nè áá ńlẹ ló, sõò nen e a kọ́ bùlà Bàrì nveè bá nè zivè kà bõ̀òna ló Kráìst.   5  À léémám̄ kọ dénè bọ̀ì ó loi bel m dõòna kà gbò dém bel, sõò à palà ge leemám̄ èlmà tõ̀ò gè kọ ó kọi bùlà Bàrì. Boo bée kọ nen e a kọ́ bùlà Bàrì palà ge dọ̀ bélè èl nen e a ló bel m dõòna kà dém bel, áá be kọ à íe nen e a é láá tàb nu e a kọ́, kọ bé belá é láá nvèè bá nè zivè kà bõ̀òna ló Kráìst.   6  Be m̀ gboó dúi ló, e pá nà vígà, vaá ló bel m dõòna kà dém bel, mó kà bélè ní e m dọ̀ nèi é? Ním̄ dọ̀ tọ́ọ̀ kà bélè nèi, áá be ge kọ ḿ kọ́ nu e Bàrì beè kùùlà zogèm̄ kọ ḿ kọ́ nèi, à bè ge tú bug togó e Bàrì ném̄ lómá bel, à bè ge kọ́ bùlà Bàrì nèi, à bè ge nóòmài nu.   7  Tú doolé ló gbò nu e bà ólò kpamá sọ́l, e a dú gbò nu e séi á gé gbàà, dìgà belí koò e bà ólò uuli à bè gòmà e bà ólò kpà. Be bu kà náa sẹlẹ kele íb mon, à é náà vaá nen nyímá ló mon bu kà e?   8  Vaá be koò bé e bà uuli náa silà belí bé e koò bé ólò sẹlẹ mon naa, tọ́ọ̀ nen náa é kpènà ló bé.   9  T̃ẽ̀ènè báá, be ò lói bel m dõòna kà dém bel e gbò nen náa dã́ tẽ́, tọ́ọ̀ nen náa é nyímá ló nu e o gé kọ́i. Dénè bọọ mon bel é pe gbàà fọ́ọ́lọ́.   10  Kà tõ̀ò kele kele íb dém bel e a di bàlà booí, sõò náa íe tọ́ọ̀ kà e bè náa íe nu e a kọlà.   11  Sõò be nda ním̄ dã́ dém bel e nen gé ló, m̀ é tú nen e a gé lóá kolmá nen kyáà ló nda, vaá ẹlẹ é tú nda kolmá nen kyáà ló ẹlẹ.   12  Tã́gíní bé e a dú bọọ tàn ge iei dõ̀ò nu Nyómá Káíá, gbĩ́i gè iegii gbò ní e a é nveè bá nè ge tìb bõ̀òna ló Kráìst.   13  Vóá à naa, nen e a ólò ló bel m dõòna kà dém bel, á tãàga ló Bàrì kọ Bàrì á neèe dõ̀ò nu ge láá tàb belá.   14  Boo bée kọ be m̀ tãàgà ló Bàrì m dõòna kà dém bel, nà nyómá ní e a tãàga ló é, sõò nà bug náa síá tọ́ọ̀ kà tóm m tãàga lóá.   15  Éé ní e m é gboó naa é? M̀ é tú nà nyómá tãàmà ló Bàrì, vaá m̀ túná gé nà bug tãàmànà gé. M̀ é tú nà nyómá ọlmá sọ́l, vaá m̀ túná gé nà bug ọlmana gé.   16  Be ò tú áá nyómá õmá Bàrì zaa, à é náà vaá pọ́ì nen e a dìí zẹ̀ẹ̀ m bõ̀òna lóá láá aalá kọ “Á dì naa vó” tẹlẹ dẽe o tãàga ló gè ṍá Bàrì zaa, boo tṍó e bè náa nyímá ló nu e o gé kọ́ é?   17  Kà bè o tãàga ló gè ṍá Bàrì zaaá dú lé, náa é nveè bá nè dõòna nen m tọ́ọ̀ sĩ́ deè.   18  M̀ ṍà Bàrì zaa kọ nda palà ge ló bel m dõòna kà dém bel èl dénè bọ̀ì.   19  Sõò zẹ̀ẹ̀ bõ̀òna ló kĩ e gbò nen bṍóná tãàga ló Bàrì, à é léémám̄ gè ló vòò súú mon bel e gbò nen dã́ tẽ́, m ge nóòmà nu dõòna gbò nen, èlmà ge ló gã́ bug bóó bóó mon bel m dõòna kà dém bel.   20  Ó gá bugii togó belii gbò pá nvín, e pá nà vígà. Belii gbò pá nvín e bà náa nyímá tọ́ọ̀ nu kilma kĩ e pọ́lọ́ nu dì, sõò bugii togó belii gbò kà nen.   21  Ba beè émí m Kpá Káí kọ Dõo kọ: “M̀ é tú gbò e bà ló dõòna kà gbò dém bel lomá bel nè pá nà gbò. M̀ é ló bel nèva tenmá gã́ pá dõòna kà dó, vaá kà bè tṍó e m náànà gé vó, pá nà gbò náa é gbannám̄ gé tṍ ló.”   22  Vóá à naa, dõ̀ò nu ge ló bel m dõòna kà dém bel dú nu dòmà bá e a dì nè gbò e bà gáà dẹlẹ nyíe boo Kráìst, níì gbò e bà ni dẹlẹ́e nyíe boo nì, boo tṍó e dõ̀ò nu ge kọ́ bùlà Bàrì dú nu dòmà bá e a dì nè gbò e bà ni dẹlẹ nyíe boo Kráìst, níì gbò e bà gáà dẹlẹe nyíe boo nì.   23  Be zivè kà bõ̀òna ló Kráìst gboó bõoná t̃ẽ̀ènè ke tõ̀ò vaá bu nen à gboó dàlà togó ló bel m dõòna kà dém bel, vaá pọ́ì nen à bè nen e bè à gáà dẹlẹ nyíe boo Kráìst à gboó dú bã̀va zẹ̀ẹ̀, é kọ náa é kọ dénè ọ̀và bọ dáa?   24  Sõò be dénè nen gé kọ́ bùlà Bàrì tṍó e nen e bè à gáà dẹlẹ nyíe boo Kráìsta à bè pọ́ì nená dú bã̀va zẹ̀ẹ̀, dénè mon bel e a dã́á é náa kọ á tulàe dẽe kọ mè à dúè nen pọ́lọ́ e a diè kè bá bèèla bel Bàrì.   25  Gbò nu e a di gṹá m a nyíe é gboó dọ bàlà kẽ, vaá à é gboó kumí sĩ́ kẽ tãàgà ló Bàrì kọ, “Kà kà kọ kè sĩ́ Bàrì dìí zẹ̀ẹ̀ kĩí!”   26  Neenii nu e m gé kọ́í, e pá nà vígà. Tṍó e o bõònàì e o gé tãàgai ló Bàrì vaá ene nen à ié sọ́l e a é ọ́lí, dõòna nen à ie nu ge nóòmà, na nená à ie nu e Bàrì kùùlà zogèe kọ á kọ̀, dõòna nen à ié bel e a é ló m dõòna kà dém bel vaá dõòna nen à ié dõ̀ò nu ge tàb belá, naanii dénè nu boo bá e a é nveè bá nè bõ̀òna ló Kráìst.   27  Be à íé gbò nen e a dì, e bà gbĩ́ gè ló bel m dõòna kà dém bel, bàà nen à bè taa nen, be à bọọ gè bọọ, á lò. Ene nen á ló tṍó e na nená ni ló lọ̀l, vaá dõòna nen á tàb nu e bà kọ́á.   28  Sõò be tọ́ọ̀ nen e a é tab á gé kĩé, nen e a gé ló bel m dõòna kà dém belá á gá dàlà mon boo m bõ̀òna lóá, sõò á kìlmà mon kẽ vaá zọ̀ Bàrì lóá bel.   29  Bàà nen à bè taa nen kọ́ bùlà Bàrì á ló bel, boo tṍó e dénè na gbòa á ẹ̀b m bel e bà lóá.   30  Sõò be à íe dõòna nen e a dìí zẹ̀ẹ̀ e Bàrì kùùlà nu zogèe kọ á kọ̀, túá nen e a géè ló belá á elá.   31  Dénè bọ̀ì é láá kọ́i bùlà Bàrì, sõò ene nen á kọ́ lọ̀l kọ bé dõòna nen kálá kọ̀, kọ bé bu nen nó nu lọl bá ene vaá nè agẹ nyíe ene.   32  Nen e a íe dõ̀ò nu ge kọ́ bùlà Bàrì á lẹ̀ẹ̀là bel ló.   33  Boo bée kọ Bàrì níì Bàrì laga laga nì, sõò ẹ̀ẹ̀ Bàrì fẹ́ẹ́ fẹẹ̀ ló. Dì belí bé e a dì naa m dénè bõ̀òna ló gbò nvín Bàrì,   34  gbò pá bia á pĩi gã́va m gbò bõ̀òna ló. Deè á gé nèva kọ bà á ló bel, dì belí bé e Log pá Júù kọ́ naa kọ pá bia á tõo kè kẽ lẹ̀ẹ̀là pá gbálà.   35  Be à íe nu e bà gbĩ́ gè dã́ tẽ́ ló, bà á bĩiná ba gbò dóm tṍó e bà ni íná be, boo bée kọ à dú nu kẹ́ẹ gè kọ̀ pá bia á ló bel m bõ̀òna ló Kráìst.   36  É kọ mon bel Bàrì aa bá boolo lẹí? Sẹ̀ é kọ áá boolo ní e mon bel Bàrì ni íná ló é?   37  Be à íe nen e a íe bùlà kọ mè ẹlẹ nen kọ́ bùlà Bàrì à bè kọ à íèè dõ̀ò nu Nyómá Káí, nená á nyímá kọ Dõò ní e a lẹ̀ẹ̀làm̄ kọ ḿ émí nuí mái é.   38  Sõò be náa gban tṍ ló nuí, ó gá gbanííe tṍ ló.   39  Vóá à naa, e pá nà vígà, piigai gbĩi gè iei dõ̀ò nu ge kọ́ bùlà Bàrì, vaá ó gá kuvii gè lói bel m dõòna kà dém bel.   40  Naanii kọ̀láá kà nu boo bá e a bọ́ ló nè boo kúu.