MUKAANAAM 28

1Nan úpakulomi úriiŋ kásikak, numanjumi mati fúrinkaf fukila kareesufo Malita. 2Bukanak kati bo di kúyiisenoli bapaalaay ban ujukurerut. Mati emitey elakoeenlako kalub ban ñonkañ di ñísofoli, ñaa di kuyabenumi sambunas man wúli búrom úlumbo. 3Paul námuunoorul elaatak yati uyaaj aleeb dó, nan bólimi búlicib di búpurumulotomi, bugolen kañenool. 4Nan bukanak kati bo kujukubomi man ereooreñaa di kañenak kati Paul, di koonoorumi, “Bajut kamanteer ániinaau umu abuja bukan. Handeneen man apakulomiñaa di falaf, bare emit yan kuwonkemi Majoonam letekatenool man aroŋ.” 5Bare Paul nalanjumi kañenool man búlicibab bulo di sambunas, bakaanutool waafoowaaf. 6Di kulakomi ekobey, di esof mati pánafiit mba panalo to acet iñeme. Bare nan kukobumi piyo kujukut waaf man ubajoe di oo, di kúruŋulumi di síwoonooriil man kommi oo emit. 7Anifaanau ati fúrinkaf an koonemi Papili, nababaj ulaak uceen walofe to. Akila náwanlenolimi jak síndo’ool wáriiŋe kunak kúfeegiir. 8No’onu Papili ampaool man afintoe bújuusa bati eniiley káboli di eteyey yati faraf máamak. Paul najawumi bee ejukool, ban narembenumi uñenool man alawumi Atijamit, nasontenoomi akoy. 9Nan mo’omu mubajomi, káju’utumi bukaaku kácindomi di fúrinkaf fukila di kubilumi poop bee di Paul di kukoyumi. 10Kúlebienolilebien ñátum di ésenoliey kawul kajuupoe. Nan ulakomi kajonjoorak bee ewuujey di busaanaab báamakab, di kúrembenolidomi wan ceeŋumi búrom. 11Nan bajumi kuleeŋ kúfeegiir, boo nuŋarumi busaana báamak buceen man útip, balakoeenumi fúrinkaf di nanan nati ñonkañ. Busaanaab bukila bápurumulomi Alesandaria yati Misira ban kuwonkemi “Magabaam” 12Wúli núriiŋuumi di ésukey yáamakey yati Surakode, nulakobomi wáriiŋe kulay kúfeegiir. 13Kápurum to, nútipumi uŋom kapan kaaku úriiŋumi di ésukey yati Regio. Fati kajomaf járusey di éyitoul kañen kúrid, ñaa nan bajumi kunak kugaba núriiŋumi bee di ésukey yati Potiolo. 14Boo nutookumi kupaaliil kuriiba kuceen, káwalenolimi wáriiŋe funoom. Nan púrutomi, núriiŋumi Róoma. 15Kuriiba bukaaku kati Róoma di kujammi mati wúli kooku bo ériiŋuley. Ñaa di kúriiŋumi kúyañoli tan koonemi Funoomenaf fati Apiu di Ulimbisaw Úfeegiir wati Kujaaburuŋak. Nan Paul ajukiimi, nasalumi Atijamit ban nalaañ abaj kánkum di búyegetool. 16Nan úriiŋulomi Róoma, di kusen Paul buruŋ man alako di kalimbis oo cebool, handeneen man kunenuboñaa atiika apooyool. 17Nan bajumi kunak kúfeegiir Paul áriiŋubomi aban, nawonkumi kunifaanak kati Kúyahuudak tákon man kújojudomi. Naaniimi, “Kutiom, kusofansof Yerusalem kusen Kúroomanak, handeneen ikaanut waaf wajakut bee di bukanolaal mba bee di mukaanaam mati kufannaaniŋolaal. 18Nan Kúroomanak kuceeŋammi wan ikaane kuban, kumaŋumi kakatenom, mati kujukut di ínje waaf wan ikaane wáriiŋe man kubujom. 19Bare nan Kúyahuudak kulatumomi, ibajut buruŋ buceen bare cenceeŋ man ilaw Áyiau Áamakau, handeneen iwoonooreenut man itaakene. 20Moo kaane nilawuumi bee ejukuul man isankenuul. Mati fúgolumaf foololaal, ínje niŋoobeniŋooben ñátum ñiwujañ uñe.” 21Di kulaañenumi, “Wúli uyabut siletara kápurumul mofam mati Yúdea mati au. Ban bajut an ajawulomi taate áregoli mba nasankenumi wajakut mati au. 22Bare numammaŋ man ujam wan au di fúkoi úyinenumi. Wúli núlaulaul mati banoosani bukanak kusankensanken wajakutaw mati fujuumaf ufe fati kayooŋak kunkulak kan au ommi.” 23Di kusofumi funak foola, bukan kajuupoe di kubilumi kutookool tan alakomi. Káŋarum bújom bee fukaraay, Paul nalakomi káriiŋeniil mati jáyiaj jati Atijamit naliikumi ekaaniil man kufium mati Yensa kápurumul di sílingaas sati Muusa di kápurumul di baciikerab bati kuboñaak. 24Bukaaku di kufiummi di wan asankenumi, bare bukaaku kulatumi kafium. 25Mati di kubilumi kújamooraati titooriil, man kutaatumi kafaasoor. Bare Paul abenentomi furim fákon nammi, “Búyegetab Bátienaab bukonkooŋ nan bommi kufannaaniŋolaal kápurumul di aboñaau Yesaaya, 26‘Jaw bee di bukanak buke man ooniil, Muyuul joote ejam tíen ban léejilaulurer, ban joote kajiker tíen bare leejijukurer. 27Mati úyegetaw wati bukanak buke usasay, di úwosiil újameriit, di kúciliil kumoyemmoyen. Leejaat, kúciliil pankujukeen, ban uwosiil panujameen, ban úyegetiil pánulauleen, ban mbi kulaañ bee di ínje ban ínje panisonteniil.’ 28Muyuul joote emanj tíen mati Atijamit naboñuloboñ kapakenak uke bee di Kakaanutumi Kúyahuudak, man kúyenten!” 29Ban nan Paul aregumi kurimak uke aban, Kúyahuudak di kukatumi bálamuk di kañoosoor titooriil. 30Wáriiŋe simit sigaba, Paul alakomi cebool di kalimbis kan acammi ban too nawanlenemi kabilemi búrom bee ejukooley, 31náriiŋenumi mati jáyiaj jati Atijamit ban naliikitenumi man amanjen mati Akiiyaau Yensa Apakenaau Áamakau bákoliut di poop bajut wáfirenool.

will be added

X\