Hechos 19

1Corinto tʉ́tchidih Apolos ã jʉmʉchah, Pabloboó Frigia baácdih jʉmniji jeé yoób pʉ́ʉd dei bej, Éfeso tʉ́tchina ãt jʉibínap wʉt jĩ. Caanná jʉibínit, biquína ã jéih jwʉhcannit Jesúíhwãdih ãt jwãááp wʉt jĩ. 2Queétdih jwãáhnit, nin pah ãt niíj ʉʉ́bh joyóp wʉt jĩ: —¿Jesúsdih ñi jáap jepahachah, Tʉ́ini Espíritu yeebdíh ã waadnít jĩí? ãt niijíp wʉt jĩ. —Tʉ́ini Espíritu ã jʉmatdih jwiítdih ĩ naóhcan jĩí, ĩt niíj jepahap wʉt jĩ. 3—¿Tʉ́ini doonádih yeéb ñi jepahachah, ded pah tií yeebdíh ĩ nih chãj daabá? Pablo queétdih ãt niíj ʉʉ́bh joyóp wʉt jĩ. —Juan Daabáni ã naáwátdih ĩ jepahachah, ã daabáátji pah jwiítdih ĩ daabánap jĩ, ĩt niíj jepahap wʉt jĩ. 4—Cã́acwã ĩ yéejatdih ĩ yohochah ennit, queétdih Juan ãt daabánap wʉt jĩ. Pánih daabána, ĩ yéejat yohat jʉ́ʉtna ĩ chãjap wʉt jĩ. Obohjeéhtih, Juan cã́acwãdih nin pah ãpĩ́ niíj naáwáp wʉt jĩ. ‘Wã tʉ́ttimah jʉ̃óhnidih ñi tʉ́i jepahaá’, ãt niijíp wʉt jĩ. Páant niijná, Jesúsdih niijná ãt chãjap wʉt jĩ, Pablo ãt niíj naáwáp wʉt jĩ. 5Páant ã niijíchah joinít, Jesús ã wẽpatjĩh queét ĩt daabáát tʉ́ʉtʉp wʉt jĩ. 6Pánih daabánitdih Pablo ã teo jã́ha ʉʉ́bʉ́chah, Tʉ́ini Espíritu queétdih ãt waadáp wʉt jĩ. Páant ã waadáchah, mácah wéheatjĩh Diosdih wẽi naóhnit, ã naáwátdihbʉt ĩt naóh yapanap wʉt jĩ. 7Queét nihat doce neoná ĩt jʉmʉp wʉt jĩ. 8Queétdih naáwát tʉ́ttimah, Pablo judíowã ĩ míic wáacat mʉʉná waadnít, ãt bohénap wʉt jĩ. Biíc peihcanni widh pohba Éfeso tʉ́tchiboó chooát yeó jáap jʉmat pah ʉ́ʉmcanjeh, Dios maáh ã jʉmatdih naóhna ãt chãjap wʉt jĩ. Páant ã naáwáchah joinít, “Ã naáwát yoobópdih caá”, ĩt míic niijíp wʉt jĩ. 9Obohjeéhtih, bitaboó joííhcan, cã́acwã ĩ enechah, Jesúíh doonádih ĩt yéej naáwáp wʉt jĩ. Páant ĩ yéej naáwáchah joinít, judíowã ĩ míic wáacat mʉʉmánt Pabloboó Jesúíhwãdih nʉmah bac bejnit, Tirano wʉ̃t jʉmniíh mʉʉná ĩt bejep wʉt jĩ. Pánihna, caán mʉʉdíh yeó jáap jʉmat pah Jesúíh doonádih ãpĩ́ bohénap wʉt jĩ. 10Chéne jópchi caanjĩ́h ãt bohénap wʉt jĩ. Páant ã bohénachah, nihat Asia baácdih moón judíowã, judíowã nihcannitbʉt jwĩ Maáh Jesúíh tʉ́ini doonádih ĩt joyóp wʉt jĩ. 11Dios ã wẽpatjĩh jwiít cã́acwã jwĩ jéih chãjca naáhdih chãjnit, Pablo dawá láa wʉnnitdih ãt booa jʉ́ʉtʉp wʉt jĩ. 12Dios ã wẽpat caandíh bʉ́dí ã jʉmʉchah, ã́ih bácahdih cã́acwã ĩ chʉ̃ʉ́áni chóonadih ʉb bejnit, wʉnnitdih ĩ cáagachah, ĩpĩ́ boonap wʉt jĩ. Ded nemép jʉmnidih caán chóojĩh ĩ cáagachah, nemépwãboó ĩpĩ́ bac bejep wʉt jĩ. 13Obohjeéhtih, bita judíowã jióhnitboó jibnit, nemépwãdih ĩpĩ́ bacanap wʉt jĩ. Pánihna, Pablo ded pah ã chãjatdih ennitji nemépwãdih bacaíhna, nin pah ĩtih niíj wʉtʉp wʉt yʉh jĩ: “Pablo ã bohéni Jesús ã wẽpatjĩh yeebdíh jwĩ wʉtna caá. Ñi bac bejeé nin newémant”, ĩpĩ́ niijíp wʉt jĩ. 14Esceva wʉ̃t jʉmni, siete ã wehboó páant ĩt chãjap wʉt jĩ. Ĩ íip judíowã sacerdotewã ĩ maátajeéh jʉmni ãt jʉmʉp wʉt jĩ. 15Pánihna, ã weh nemépdih ĩ bacaat déedih, nemépboó nin pah queétdih ãt niijíp wʉt jĩ: “Jesúsdih wã jéihna caá. Pablodihbʉt wã jéihna caá. Obohjeéhtih, yeébboodíh wã jéihcan caá”, ãt niijíp wʉt jĩ. 16Páant niijnítjeh, nemép jʉmniboó ñaáp jʉ̃óhnit, queétdih ãt teo pʉñʉp wʉt jĩ. Páant ã pʉñʉchah, yégueh wihcannit, yahwítna jʉmnit, caán mʉʉmánt queét ĩt ñáo bac peét bejep wʉt jĩ. 17Páant ĩ yapachah, nihat Éfeso tʉ́tchidih moón, judíowã, judíowã nihcannitbʉt caán doonádih joinít, bʉ́dí ĩt ʉ́ʉmʉp wʉt jĩ. “Jesús ã wẽpat bʉ́dí caá”, nihat cã́acwã ĩt míic niijíp wʉt jĩ. 18Dawá Jesúsdih jepahnitji, nihat cã́acwã ĩ enechah, ĩ yéej chãjatjidih Diosdih ĩt naáwáp wʉt jĩ. 19Queét cãtíh dawá jióhnit ĩt jʉmʉp wʉt jĩ. Pánihna, jióhna ĩ enat papélah quiítnajidih caanná ʉb jʉ̃óhnit, cã́acwã ĩ enechah, ĩt cáo yohop wʉt jĩ. Caán quiítnaji ã jíib jʉmatdih ĩ jenah enechah, cincuenta mil yeó jáapna tewat jíib pah bóo ãt jíib jʉmʉp wʉt jĩ. 20Páant ĩ chãjat doonádih joinít, chah dawá Jesúíh doonádih jepahnit, ĩt tʉ́i tʉ́ʉt nʉʉmʉ́p wʉt jĩ. 21Tʉ́ttimah, Pablo nin pah ãt niíj jenah joyóp wʉt yʉh jĩ: “Macedonia baácna jʉibí yap bej, Acaya baácna jʉibínit, Jerusalén tʉ́tchina wã jwʉ́ʉb bejbipna caá. Caanná jʉibíniji Roma tʉ́tchina enedih wã bejbipna caá”, ãt niíj jenah joyóp wʉt jĩ. 22Pánihna, Timoteo, Erasto wʉ̃t jʉmnijĩh caandíh teo wáacnitdih Macedonia baácna ãtát wah waáwá bojop wʉt jĩ. Pánih wah boj péanit, Pablo maátcanjeh Asia baácboó, Éfeso tʉ́tchidih biícjeh ãt chão jwʉ́hʉp wʉt jĩ. 23Pablo Éfeso tʉ́tchidih ã jʉmʉchah, caán tʉ́tchidih moón Jesúíh doonádih náahcan, Pablodih ĩt jʉ̃ihñʉp wʉt jĩ. 24Demetrio wʉ̃t jʉmni, ĩ́ih dios wili Artemisa wʉ̃t jʉmnihíh botoni mʉʉ dáhnadih platajĩh ãpĩ́ chãjap wʉt jĩ. Bitabʉt biíc yoobó teonit, ĩ jíib chãj wʉ̃hna, bʉ́dí ĩpĩ́ jíib tewep wʉt jĩ. 25Demetrio queétdih bid wáacnit, nin pah queétdih ãt niijíp wʉt jĩ: “Ñi joyoó. Nin tewatjĩh bʉ́dí jwĩ jíib tewatdih ñi jéihna caá. 26Obohjeéhtih, nin Pablo ã bohénachah, jwiítdih ã tobohna caá. ‘Dioswã déedih cã́acwã ĩ pãpnidih báadhni nihcan caá’, ãpĩ́ niíj bohéna caá. Páant ã niijíchah joinít, dawá Éfeso tʉ́tchidih moón, nihat Asia baácdih moonbʉ́t ã bohéátdih ‘Yoobópdih tigaá’, ĩ niijná caá. 27Páant niijná, jwĩ tewatdih cã́acwã yeejép ĩ wéhebipna caá. Jwĩ́ih dios wili Artemisaíh mʉʉdíhbʉt ĩ yohbipna caá. Pánihna, nihat Asia baácdih moón, nihat baácnadih moonbʉ́t caántdih wẽi ʉʉ́bhnitji ĩ cádahbipna caá”, Demetrio queétdih ãt niijíp wʉt jĩ. 28Páant ã niijíchah joinít, queétbʉt íijnit, ĩt jʉ̃ih ñaác ñʉhʉp wʉt jĩ: “Artemisa, jwiít Éfeso tʉ́tchidih moóníh dios wili wẽpép wili mi jʉmna caá”, ĩt niíj jʉ̃ih ñaacáp wʉt jĩ. 29Pánihna, nihat Éfeso tʉ́tchidih moonbʉ́t íijna, biíc yoobó ĩt niíj ñaacáp wʉt jĩ. Pánih íijnit, Gayodih, Aristarco wʉ̃t jʉmnidihbʉt teonit, cã́acwã ĩ míic wáacap jʉ́dʉna queétdih ĩt wái bejep wʉt jĩ. Gayo, Aristarcojĩh Macedonia baácdih moón Pablo ã pej jʉm jibnit ĩt jʉmʉp wʉt jĩ. 30Pablo queét cã́acwãdih wéhenadih ã bejíhichah yʉhna, Jesúíhwãboó caandíh ĩt wahcap wʉt jĩ. 31Bita caán baácdih moón ĩ maáta Pablo ã chéenwãbʉt ã bejcat pínah niijná dooná ĩt wahap wʉt jĩ. “Cã́acwã ĩ míic wáacapboó ã bejca bojo naáh”, Pablodih ĩt niíj naáwát tʉ́ʉtʉp wʉt jĩ. 32Dawá caanjĩ́h míic wáac jʉinít biícdih “¿Dépanih tigaá jwiít míic mawat tʉ́ʉt jwĩ chãj?” ĩt niíj jenah joicáp wʉt jĩ. Queét tʉbit ñaácnit, ĩt jʉ̃ih yapanap wʉt jĩ. Biquína mácah ĩt jʉ̃ih ñaacáp wʉt jĩ. Bitabʉt mácah ĩt jʉ̃ih ñaacáp wʉt jĩ. 33Biquína judíowã Alejandro wʉ̃t jʉmnidih cã́acwãdih ĩt naáwát tʉ́ʉtʉp wʉt jĩ. Pánihna, Pablowã ded pah ĩ chãjatdih ã yoób naáwát tʉ́ʉt niijná, Alejandro “Laihca bojoó”, niijná, ã́ih téihyajĩh jʉ́ʉtnit, ãt yayát tʉ́ʉtʉp wʉt yʉh jĩ. 34Obohjeéhtih, caán judío ã jʉmʉchah ennit, nihat cã́acwã chah íijnit, biíc yoobó chéne horas pohba ĩt ñaác jʉ̃ih ñʉhʉp wʉt jĩ: “Artemisa, jwiít Éfeso tʉ́tchidih moóníh dios wili wẽpép wili mi jʉmna caá”, ĩt niíj ñaacáp wʉt jĩ. 35Páant ĩ niíj ñaác jʉ̃ihñʉchah ennit, Éfeso tʉ́tchidih moón maátadih teo wáacniboó, “Laihca bojoó” niijnít, nin pah ãt niíj naáwáp wʉt jĩ: “Wã déewãá, yeéb Éfeso tʉ́tchidih moón, ñi joyoó. Jwĩ́ih chah wẽpép dios wili Artemisaíh mʉʉdíh wapnit jwiít jwĩ jʉmatdih nihat baácdih moón ĩ jéihna caá. Jeámant caánt pah jígohni bʉʉ́g jéen jʉ̃óhnidih en daonít jwĩ jʉmʉchahbʉt ĩ jéihna caá. 36Bita ‘Nin yoobópdih nihcan caá’, ĩ jéih niijcán caá. Pánihna, ñi míic jʉ̃ih cádahaá. Tʉ́inijeh ñi joyoó. 37Nit yeéb teo jʉ̃óhnit jwĩ́ih dios wilidih yeejép niíj wéhecan, miíh mʉʉdíh waad béjnit, ĩ nʉʉmcáp be. Pánihna, ñi tʉ́i chãjaá. 38Demetrio, platajĩh teonit biícdih naóh yaquíhna, peéh chãjat tʉ́ʉtnitboodíh naóh yacadih ĩ beje naáh. 39Jwʉ́ʉb míic wáacna, tʉ́inijeh ñi míic wáacáp, bʉca. Yeéb bʉʉ ñi chãjatji pah ñi jwʉ́ʉb chãjca bojoó. 40Bʉʉ yeéb ñi míic jʉ̃ih ñaacátdih jwĩ maáta joinít, ‘Jwiítdih ĩ yohbipna caá’, ĩ niíj jenah joiná nacaá. Pánihna, yeéb ñi niíj ñaác jʉ̃ih ñʉhatjidih queétdih tʉ́inijeh jwĩ jéih naóhcan niít”, maátadih teo wáacniboó queétdih ãt niijíp wʉt jĩ. 41Páant niíj naóh péanit, “Páant bóojeh tigaá. Ñi bejeé”, ãt niijíp wʉt jĩ.

will be added

X\