Matyo 12

1Mwǎmpīn ḿ póndé ámbīd e nɛ̂, Yesuɛ ne ábē bembapɛɛ bétóméʼáá á nzag é ngun-tê. Nɛ́n ábédé á mbwɛ-mé-nkɔ́me-áte. Nzaa ewagáá ábē bembapɛɛ. Né-ɔɔ́ bêmbootéd eʼsɔ́g éʼ ngun apád, bépə̄keʼ, bédyâg. 2Befarisia bényīn nɛ̂, dɔ́ɔ béláŋgɛɛ́ Yesuɛ bán, "Nɔnéʼ, ábōŋ bembapɛɛ bébɛle dyam áde mbéndé éebagɛɛ́ kunze abɛl á mbwɛ-mé-nkɔ́me-áte." 3Dɔ́ɔ Yesuɛ átimtanné bɔ́ aá, "Nɛ́dē nyéēlááʼɛ́ mbêd á kálag e Dyǒb dyam áde kə̂ŋ Dabidɛ âmbɛnlé áde nzaa ékóbé mɔ́ ne ábē bad-ɛ? 4Éténlédé nɛ́n bán, ansɔ́l á Ndáb-e-Dyǒb mɔ́ ne bad ábe bénwoón mɔ́, bédyɛ́ eʼwɛle ábe éʼbédé ndɛ e Dyǒb, ábe echɛd mbéndé eébagɛɛ́ mod ké nhɔ́g kunze âdyɛ́. Ké bad ábe bénwoón mɔ́ bénkêntə́ŋgɛ́nné adyɛ́. Beprisɛ běnpɛn bɔ́ɔ béntə̄ŋgɛ̄n adyɛ́. 5Káa nyéēlááʼɛ́ á mbéndé eche Mosɛɛ nɛ́n bán, mbwɛ-mé-nkɔ́me-áte tɛ́ɛ́, beprisɛ bé Ndáb-e-Dyǒb békwag mbéndé e mbwɛ-mé-nkɔ́me-áte áyə̄le nsɔ́n ḿme bébɛlɛɛ́ boŋ ké nɛ̂, nɛ̂ déesaá mbéb áʼsō éʼ Dyǒb-ɛ? 6Nlâŋge nyé nɛ́n mɛɛ́ dyam ádé hɛ́n bɔɔb áde ádé etógnɛ́n tómaa Ndáb-e-Dyǒb. 7Éténlédé ngáne Dyǒb áhɔ́bé aá 'Chǒm éche ńhɛdnɛɛ́ bad édíi nlém ń ngɔl saké abɛ dé mendɛ.' Nzé nyênkoŋ ábɛ́n eʼyale asôŋtɛn né nyéēhɛ̄lɛ̄ɛ̄-sɛ nyéchəgé bad bán, bédé bebɛl bé mbéb áde béebɛlɛɛ́ mbéb. 8Nyébíi-ɔɔ́ nɛ́n bán Mwǎn-a-Moonyoŋ awóó nkamlɛn kə́ə́ŋne ámīn e mbwɛ-mé-nkɔ́me-áte." 9Ámbīd e póndé, Yesuɛ anhidé hɛ̂, ákɛ asɔ́l á ndáb e mekáne. 10Mod abédé áhed awě ekáá éwédé. Bad behɔ́g ábe béhɛ́déʼáá Yesuɛ awusé akóbɛn, bênsɛdéd mɔ́ bánken, "Echɛd mbéndé ebagé kunze âdid mod bwâm á mbwɛ-mé-nkɔ́me-áte-yɛ?" 11Dɔ́ɔ ásɛdtɛɛ́ bɔ́ aáken, "Nyé ahéé ḿmē mpɔm ḿ mbód mɛ́hūnnē á echóg-te á mbwɛ-mé-nkɔ́me-áte boŋ eékag mɔ́ ahúd? 12Nzé nyêhɛle-sɛ nyébɛl nɛ̂ ne mbód ngɛ̂n, tɔ́gtɛ́nnē moonyoŋ awě adé etógnɛ́n tómaa mbód. Né-ɔɔ́, mbéndé eésaá nɛ́n bán mod eébɛ̄lē bwâm á mbwɛ-mé-nkɔ́me-áte." 13Dɔ́ɔ álâŋgɛɛ́ ane mod awě ekáá énwɛ̄ɛ̄ aá, "Sálé ekáá áte." Asále áde ane mod ásánlé ekáá áte, ekáá êndyɛɛ́ mɔ́ bwâm ámpē nɛ́ɛ échíníí. 14Áde nɛ́n ábɛ́nlédé, Befarisia bémbīd á ndáb e mekáne, bébootéd Yesuɛ ahəge, âwúu mɔ́. 15Yesuɛ ambíí aá béhəgke mɔ́. Nɛ̂ dêmbɛ̌l anhidé ádê abwɔ́g á hǒm. Áde áhídté, ndun e mod enhíd mɔ́, anchoód-tɛ bad bé nkole bésyə̄ə̄l. 16Boŋ ansím bɔ́ etúu áte aá béēlāŋgē bad nyaa e mod eche mɔ́díí. 17Ambɛl nɛ́n âlóned eʼyale ábe Dyǒb dénlōmɛ̄nnē nkal éʼdəə́dəŋ Yesayaa aá, 18"Nyénɔneʼ, awêm mbəledɛ nɛ́n awě ḿpwɛ́dé, ndəə́ mɔ́ nwógne-ʼɛ mɔ́ menyiŋge. Mɛ̌lōm échêm edəə́dəŋ ébɛ̄ ne mɔ́. Ǎbīdēd mbakú echě etyéémé átîntê e bad ábe béesɛ̌ bad bé Israɛl. 19Éebɛlɛ́ɛ́ nswaŋ ne bad, éetɔgé-ʼaá. Béewóg-kaá mɔ́ ehɔ́b á dyad-tê. 20Éekɔ́gédté ngɛn echě enɔ̌gké, éedíméd-taá etrúkáŋ éche éhɛde adím. Ǎbɛl nɛ́n kə́ə́ŋ né mbɛltéd ḿ bwâm múmɔ́ ńtédé etə́l. 21Á dǐn ádē dɔ́ɔ bad ábe béesɛ̌ bad bé Israɛl bɛ́summé nlém." 22Dɔ́ɔ bépɛ́ɛ́né mod wɛ́ɛ Yesuɛ, awě ankwɛ̌ ndím, ákwɛ̄-ʼɛ ebóbé áyə̄le edəə́dəŋ é mbéb émbɛ̄ mɔ́ áte. Yesuɛ anchoód mɔ́. Ambootéd anyínɛn, áhɔ̄bē-ʼɛ akan. 23Áde bad bésyə̄ə̄l bényíné nɛ̂, yə̌l enkɔ́m bɔ́ áte bwâmbwam. Běn ne běn bêmbootéd ahɔ́b nɛ́n bán, "Éhɛle-sɛ ébɛ́ né anɛ́n mod adíi mwǎn a mbyaa ḿme Dabidɛ awě bésinɛɛ́-yōō?" 24Boŋ áde Befarisia béwógé nɛ̂, bénhɔ̄b bán, "Saá ngíne eche Bɛlzɛbulɛ awě akamlan eʼdəə́dəŋ bé mbéb chɔ́ɔ ábɛnlaadté âbíded bad eʼdəə́dəŋ bé mbéb áte-yɛ?" 25Yesuɛ ambíí ḿmāb mewêmtɛn, né-ɔɔ́, anláá bɔ́ aá, "Aloŋ ké ahéé áde ákábné áte, boŋ nchemtɛn méesɛ̌, dɛ́bēb. Dyad ké áhéé-ʼɛ, kéʼɛ abum á ndáb áde ákábné áte, boŋ nchemtɛn-nɛ méesɛ̌, déētyēēmɛ̄ɛ̄. 26Né-ɔɔ́, nzé Satanɛ awanne Satanɛ, né awanne eche yə̌l. Chán-nɔ̄ ḿmē nkamlɛn mɛ́hɛnlé atyéem? 27Nzé ngíne eche Bɛlzɛbulɛ chɔ́ɔ ḿbɛnladté âbíded bad eʼdəə́dəŋ bé mbéb áte, né ngíne eche nzɛ́ɛ́-ʼɔ̄ ábɛ̄n bad ábe bébídte eʼdəə́dəŋ bé mbéb bébɛnladté? Běn bɔ́ɔ bɛ́kwid nyé nkáá. 28Boŋ ngáne édíí nɛ́n bán ngíne e Edəə́dəŋ é Dyǒb chɔ́ɔ ḿbɛnladté âbíded bad eʼdəə́dəŋ bé mbéb áte, nɛ̂ álûmte nɛ́n bán nkamlɛn ń Dyǒb ḿpédé átîntê echɛ̂n. 29"Mod eéhɛ̄lɛ̄ɛ̄-sɛ asɔ́l á ndáb e mod a ngíne se ádūm ábē bwěm ésebán asébpé mɔ́ ahaŋ. Amaa-ʼáa mɔ́ ahaŋ boŋ atéd ábē bwěm éʼsyə̄ə̄l. 30"Kénzɛ́ɛ́ awě éesɛ̌ ne mɛ, né atə̂ŋgan mɛ. Kénzɛ́ɛ́-ʼɛ awě eewóŋgán mɛ âlad, né apáa páán. 31Né-ɔɔ́, nlâŋge nyé mɛɛ́, Dyǒb dɛ́lagsɛ́n bad mbéb ké ńhéé ḿme bébɛ́lé ne nzyə́ŋ ké ehéé eche bésyə́ə́ Dyǒb. Boŋ kénzɛ́ɛ́ awě ahɔ́bé eʼbébtéd éʼ mekan tə̂ŋgɛne Edəə́dəŋ éche Ésáá éekudté alagsɛn. 32Dyǒb dɛ́lagsɛ́n kénzɛ́ɛ́ awě ahɔ́bé eyale é mbéb tə̂ŋgɛne Mwǎn-a-Moonyoŋ, boŋ déelagsɛ́nné kénzɛ́ɛ́ awě ahɔ́bé eyale é mbéb tə̂ŋgɛne Edəə́dəŋ éche Ésáá, ken bɔɔb kéʼɛ á póndé echě ehúɛʼ. 33"Nzé epum éʼ bwɛl ébóó, né bwɛl ábe éʼchyáá échê epum bɔ́mpē éʼbóó. Nzé epum é bwɛl ébébé, né bwɛl ábe éʼchyáá échê epum bɔ́mpē éʼbébé. Áyə̄le á epum dɔ́ɔ béchemɛɛ́ bwɛl. 34Píí e nyə̌ chɛ́n! Chán nyéhɛlɛɛ́-sɛ nyêhɔ́b mekan mé bwâm, áde nyé běn nyédíí mbéb? Mam ḿme ńlóné mod á nlém-tê, mɔ́-ʼaá mébíde mɔ́ á nsəl. 35Mod a bwâm abɛle bwâm áyə̄le éʼbídé mɔ́ á nlém-tê wɛ́ɛ bwâm éʼkóŋnédé. Mod a mbéb-pɛ abɛle mbéb áyə̄le ḿbídé mɔ́ á nlém-tê wɛ́ɛ mbéb ńkóŋnédé. 36Nlâŋge nyé nɛ́n mɛɛ́, á mbwɛ ḿme Dyǒb dɛ́kāādtē bad bé nkǒŋsé, mod tɛ́ɛ́ ǎbɛ̌ nzɔm echě enkə̌ŋ boŋ ahɔ́b ekúkú é eyale tɛ́ɛ́ échě ámbīdēdtē á nsəl. 37Né-ɔɔ́, kéchéé éche wénhɔ̄bpē chɔ́ɔ ékə̌ŋ boŋ ésūū nzɔm káa ékwɛ nkáá." 38Dɔ́ɔ doŋge dé bemeléede bé mbéndé ne Befarisia bélâŋgɛɛ́ Yesuɛ nɛ́n bán "A-meléed, sêhɛde nɛ́n bán élúmed sé eʼchemléd ábe éʼlûmte nɛ́n bán echoŋ ngíne ehúú ne Dyǒb." 39Yesuɛ antimtɛ́n bɔ́ aá, "Échɛ́n ebébtéd é nyoŋgɛl, nyéēhɛ̄dɛ̄ɛ̄ Dyǒb awógɛn, nyêhɛde-ʼɛ eʼchemléd bé menyáké! Boŋ nyéekudté nzése eʼchemléd bé menyáké ábe nkal éʼdəə́dəŋ Jonaa. 40Jonaa ambɛ́ eʼpun éʼláán á abum á súu e mbáá-tê. Melemlem dɔ́ɔ Mwǎn-a-Moonyoŋ ábɛ̄ɛ̄ á ndɔɔb-sɛ́ eʼpun éʼláán. 41Á mbwɛ mé nkáásé, bad bé Ninivɛ bɛ́nyemé á soŋ-tê nchoo ne enɛ́n nyoŋgɛl e bad. Bɛ́tyēēm mbóŋ echě ěkwīd enɛ́n nyoŋgɛl e bad nkáá, áyə̄le áde Jonaa ákánléʼáá bad bé Ninivɛ eyale é Dyǒb, bêntɛdé abɛl dé mbéb. Boŋ mod adé hɛ́n bɔɔb awě atómé Jonaa, boŋ nyéewóglánné mɔ́. 42Á mbwɛ mé nkáásé, mmwaád awě akamlánnáá aloŋ á Sɛba, ǎnyemé á soŋ-tê, nchoo ne nyoŋgɛl e bad béʼ chii, ǎtyēēm mbóŋ echě ěkwid bɔ́ nkáá. Bɛ́kwɛ̌ nkáá áyə̄le áde Solomonɛ áyə́gtéʼáá, ane mmwaád ambíd se nchabnede wɛ́ɛ nkǒŋsé ńsógé âhyɛ dé awóglɛn mam mé debyɛ́ɛ́ ḿme Solomonɛ áyə́gtéʼáá. Boŋ chii nɛ́n mod adé hɛ́n awě atómé Solomonɛ." 43Yesuɛ ambád ahɔ́b aá, "Nzé edəə́dəŋ é mbéb ébídé mod áte, ébɛlé ébwāgē á ehyáŋge âhɛd abwɔ́g áde ékɔ̂mmɛɛ́ áte. Nzé éekude, 44ébɛlé éhɔ́b aá, 'Mɛ̌tǐm ámbīd á ndáb eche mémbīdtē áte.' Apɛ áde épagké ébɛlé étán nɛ́ɛ chǒmchǒm éesaá á ndáb-te, nɛ́ɛ ndáb ésáá áte ne nɛ́ɛ bénábpé-ʼɛ chɔ́ áte. 45Hɛ́ɛ ékagké bɔɔb, ékɛ épɛ̄ɛ̄n eʼdəə́dəŋ bé mbéb bémpēe saámbé ábe éʼdé ebébtéd tómaa mwěn, boŋ éʼhyɛ éʼsɔ́l ane mod áte, éʼbwóg-kɛ eʼdii áhed. Enɛ póndé, ane mod abâg ebébtéd tómaa ngáne ánsēbɛ̄ɛ̄ abɛ́. Né-ɔɔ́, nɛ̂ dɔ́ɔ ébɛnlédté ne nyoŋgɛl e ebébtéd eʼchii." 46Áde Yesuɛ álâŋgɛɛ́ bad ḿmɛ́n mekan, nyaá ne Yesuɛ baányaŋ bêmpɛ̌ bétyéém á ebwɔ́g-te. Béhɛ́déʼáá Yesuɛ âbɛl boŋ bɔ́ɔ̄bɔ̄ɔ békal. 47Hɛ̂ dɔ́ɔ mod nhɔ́g álâŋgɛɛ́ Yesuɛ aá nyaá ne baányaŋ bépédé, bésine mɔ́ ebwɔ́g-te, âkalɛn mɔ́. 48Hɛ́ɛ átímtɛ́né ane mod aá, "Nzɛ́ɛ́ adé echěm nyaŋ, benzɛ́ɛ́-ʼɛ bédé bǎnned?" 49Hɛ̂ dɔ́ɔ Yesuɛ ányíitanné ábē bembapɛɛ ekáá boŋ áhɔ̄bē aá, "Echěm nyaŋ ne bǎnned bɔ́ɔ bɛ́n! 50Kénzɛ́ɛ́ awě abɛle mam ḿme awêm Titɛ́ɛ awě adé ámīn áhɛdɛɛ́ adíi mwǎnned abɛ́-ʼɛ echěm nyaŋ."

will be added

X\