Lukasɛ 9

1Yesuɛ anchɛ́lé ábē bembapɛɛ dyôm ne bébɛ abwɔ́g ahɔ́g. Ambag bɔ́ ngíne ne kunze âhúd bad eʼdəə́dəŋ bé mbéb áte, ne âmad nkole nyaa ne nyaa. 2Anlóm bɔ́ aá, békɛ békale nkalaŋ mé nkamlɛn ń Dyǒb, béchoŋte-ʼɛ bad. 3Dɔ́ɔ álâŋgɛɛ́ bɔ́ nɛ́n aá, "Nyéewánlé chǒmchǒm á ekɛ, ké ntóŋ, ké ekwɛ, ké ndyééd káa ngáb, modmod eewánlé-ʼɛ mbɔ́té ébɛ. 4Ndáb ké ehéé echě nyésɔ́lé áte, nyédyɛɛ áwēd-te kə́ə́ŋ ne mbwɛ ḿme nyésyəŋgɛɛ́. 5Dyad ké áhéé-ʼɛ áde béekobɛɛ́ nyé nken, nyétɛ̄dē dɔ́, nyékūd-tɛ ebumbú á mekuu âlúmed nɛ́n bán échab ebébtéd énɔne běn." 6Hɛ́ɛ bembapɛɛ bébwɔ́gké ásē, békǎg dyad ne dyad tɛ́ɛ́, békalé nkalaŋ ḿ bwâm, bédidé-ʼɛ bad bwâm hǒm ne hǒm tɛ́ɛ́. 7Bɔɔb-pɔɔ́ Hɛrɔdɛ awě akamlánnáá aloŋ á Galilia anwóg mam mésyə̄ə̄l ḿme mêmbɛnléd. Mewêmtɛn métágéʼáá mɔ́ áte áyə̄le bad behɔ́g béhɔ́béʼáá bán, Jɔnɛ apuúdé, 8ábíníí bán, Elaijaa atimé ámbīd á nkǒŋsé, bémpēe-ʼɛ bán, nkal éʼdəə́dəŋ nhɔ́g aʼbɔɔ́d mɔ́ atimé ámbīd á aloŋgé. 9Hɛrɔdɛ anhɔ́b aá, "Mêmbɛl bésɛ̄l Jɔnɛ nló. Nzɛ́ɛ́ ampée ńwógɛɛ́ bán abɛle ḿmɛ́n mekan?" Nɛ̂ dêmbɛ̌l ádə̄ŋ aá mɔ́nyîn ane Yesuɛ. 10Áde bembapɛɛ bé nlómag béhúú ámbīd, bénlāā Yesuɛ mam ḿme bébɛ́lé. Hɛ́ɛ átédé bɔ́ boŋ átimné bɔ́ á ahə́ŋgé á hǒm á dyad á Betsaida. 11Áde amute á bad áwógé nɛ̂, dénhīd mɔ́ áwed, kə́ə́ŋ bétán mɔ́. Ankob bɔ́ bwâm, ákanlé bɔ́ pɔ́le e nkamlɛn ń Dyǒb, áchoŋté-ʼɛ bad ábe béhɛ́déʼáá bwâm adyɛɛ. 12Áde ngukɛ́l épédé dɔ́ɔ bembapɛɛ bélâŋge Yesuɛ bán, "Chené ábɛ́n bad, bétimeʼ á myad-tê ḿme médé bɛnbɛn, âbɛl béhɛd ndyééd ne hǒm áde bɛ́naáʼɛ́. Ndyééd eésaá hɛ́n, eʼnoŋ-ʼɛ béesaá wɛ́ɛ dédíí nɛ́n." 13Hɛ́ɛ Yesuɛ álâŋgɛɛ́ bembapɛɛ aá, "Nyé bɔ́ nyébɛ bɔ́ chǒm éche bɛ́dyɛ̄ɛ̄." Dɔ́ɔ béhɔ́bɛɛ́ bán, "Sêwóó eʼwɛle éʼtáan ne súu ébɛ. Ene ndyééd eéhɛ̄lɛ̄ɛ̄ bad bésyə̄ə̄l akwog." 14Mesoŋgé mé bad ábe bébédé áhed mémbɛ̄ eʼkə́lé éʼtáan. Boŋ Yesuɛ anláá ábē bembapɛɛ aá, "Nyélad bad áte, nyékab bɔ́ boŋ akab tɛ́ɛ́ ábɛ̂ móom mé bad métáan." 15Bênkǎb bad áte ngáne ánhɔ̄bpē. 16Hɛ́ɛ Yesuɛ átédé ábê eʼwɛle éʼtáan ne échê súu ébɛ, ákabé áte, ásāgnān Dyǒb boŋ ábagé bembapɛɛ aá békabpe bad. 17Bad bésyə̄ə̄l béndyɛ̄, békód-tɛ kə́ə́ŋ ene ndyééd élyə̄g ásē, eche béládé áte eʼlóŋ dyôm ne éʼbɛ. 18Mbwɛ nhɔ́g Yesuɛ anchíb yə̌l âkɛ dé akáne. Bembapɛɛ běnpɛn bɔ́ɔ bémbɛ̄ áhed. Ansɛdéd bɔ́ aáken, "Nzɛ́-módɛ́ bad bɔ́ béhɔ́bɛɛ́ bán ndé?" 19Bêntimtɛ́n mɔ́ bán, "Doŋge á bad béhɔ́be bán, edíi Jɔnɛ Ndusɛnɛ. Doŋge áhɔ̄bē bán, Elaijaa, bémpēe bán, nkal éʼdəə́dəŋ aʼbɔɔ́d atimé ámbīd á aloŋgé." 20Dɔ́ɔ Yesuɛ áhɔ́bɛɛ́ aá, "Boŋ nyéběn-nɛ, nzɛ́-módɛ́ nyéhɔ́bɛɛ́ bán ndé?" Dɔ́ɔ Petro áhɔ́bɛɛ́ aá, "Edíi Ane Awě Dyǒb Áwɔ́gté." 21Hɛ́ɛ ásímɛɛ́ bɔ́ etúu áte, álāŋgē-ʼɛ bɔ́ aá béepanlé áte. 22Ambád aá, "Mwǎn-a-Moonyoŋ atə́ŋgɛ́né ákūd metake híin, bad bémbáá bɔ́ɔbɛ beprisɛ bémbáá ne bemeléede bé mbéndé bɛ́bāŋ-ʼɛ mɔ́ á yə̌l. Bɛ́wūū mɔ́, boŋ eʼpun ábe éʼlóntɛ́né éʼláán, ǎpuú." 23Anláá moosyəə́l áhed aá, "Kénzɛ́ɛ́ awě adəə́ mɛ ahíd ásob yə̌l mendíb, ápêm ádē awɔg mbwɛ tɛ́ɛ́, boŋ áhíde mɛ. 24Áyə̄le kénzɛ́ɛ́ awě ahɛde ádē aloŋgé asoŋ, ǎbɔ̄d dɔ́. Kénzɛ́ɛ́-ʼɛ awě abɔ́dé ádē aloŋgé áyə̄l echêm, ǎkǔd aloŋgé áde déemaáʼ. 25Nsyə́ə́ŋ ńhéé mod ákudté nzé akudé nkǒŋsé ńsyə̄ə̄l boŋ abɔ́ɔ́, kéʼɛ abɔ́dé échē edəə́dəŋ. 26Kénzɛ́ɛ́ awě ǎkwāgɛ̄n mɛ ne ábêm eʼyale, Mwǎn-a-Moonyoŋ mɔ́mpē ǎkwāgɛ̄n mɔ́ á póndé echě ápɛɛ́ ne ehúmé échē, nɛ́dē ehúmé é Sáŋ ne ángɛl éche ésáá. 27Boŋ á mbále, baahɔ́g bédé nló ámīn bɔɔb, béenyínɛ́nné kwééd dǐd, áde béēsēbpɛɛ́ nkamlɛn ń Dyǒb anyín." 28Nɛ́ɛ émádé ké eʼpun waam, áde Yesuɛ ámáá ahɔ́b nɛ̂, ankɛɛ́n Petro bɔ́ Jɔn ne Jemsɛ á ekone mîn âkáne. 29Áde ákânnɛɛ́ nɛ̂, eʼsó bênhəŋlɛ́n mɔ́ á nló, nkobe ḿmē mɔ́-ʼɛ ḿpúbé féréd, ḿmwaá-ʼɛ áte. 30- 31Ábwɔ̄g-ábwɔ̄g bad bébɛ, Mosɛɛ ne Elaijaa, bémbīdɛ̄n ehúmé é ngum, bébootéd mɔ́ akalɛn. Békáléʼáá ngáne álōnēdtē ntíi ń Dyǒb tə̂ŋgɛne kwééd eche áwɛ̄ɛ̄ á Jerusalɛm. 32Eʼchó bénlōn Petro ne baáb á dǐd. Áde békábnédé bényīn ehúmé échē ne bad bébɛ áhed. 33Áde ábê bad bébɛ bétɛdtɛɛ́ Yesuɛ, dɔ́ɔ Petro álâŋgɛɛ́ mɔ́ aá, "A-Sáŋ, ébóó ngáne syáā dédíí hén. Délôŋ eʼbem éʼláán, échôŋ, éche Mosɛɛ ne éche Elaijaa." Anhɔ́b nɛ̂ ésebán abíí chǒm éche áhɔ́bɛɛ́. 34Eépedɛɛ́ ké amad á nsəl, boŋ mbag ébíd, ékúdtɛ́n bɔ́. Nɛ́n dénkōbēd bɔ́ mbwɔ́g. 35Hɛ́ɛ béwógé ehɔ́b ébíde á mbag-tê nɛ́n, "Mwǎn awêm mɔ́ nɛ́n. Mɔ́ɔ ḿpwɛ́dé. Nyéwógne mɔ́." 36Émáá-ʼaá ahɔ́b nɛ̂ dɔ́ɔ bényíné Yesuɛ mwěnpɛn. Bénkoó ádɛ́n akan ésebán békanle modmod dɔ́. 37Áde bǐn éʼsáŋgé, Yesuɛ bɔ́ɔbɛ bembapɛɛ bênsǔd á ekone-sɛ́. Ndun e mod ehyɛ mɔ́ abomɛn. 38Hɛ́ɛ mod nhɔ́g á echoŋ é bad-tê wê álébpɛɛ́ mɔ́ aá, "A-meléed, sôn, ncháaʼ wɛ mɛɛ́, énɔn awem mwǎn á dǐd. Adíi mɛ mpɔm ḿ mwǎn. 39Edəə́dəŋ é mbéb étagte mɔ́. Nzé échə́ŋgé-ʼɛ mɔ́, abɛlé abón esaád, ahún ásē, ánúadé kə́ə́ŋ mehod mébīdē mɔ́ á nsəl. Élédte mɔ́ achene, né émáá mɔ́ yə̌l ached áte. 40Mempɛɛ́n mɔ́ wɛ́ɛ ábōŋ bembapɛɛ, ncháŋ bɔ́ mɛɛ́, bébíded mɔ́ edəə́dəŋ é mbéb chê áte, boŋ béehɛlɛɛ́." 41Dɔ́ɔ Yesuɛ átimtanné aá, "Wáā, nyé bad bêʼ chii, mbɛltéd ḿmɛ̄n méētyéemɛɛ́, nyéewóo-ʼáa adúbe. Chán mápɛɛ́ nyé adyɛɛn boŋ nyêdúbé mɛ? Hyɛɛné awoŋ mwǎn hɛ́n." 42Áde ane mwǎn áhúɛʼɛ́ nɛ̂, edəə́dəŋ é mbéb éched émpií ane mwǎn, ébɔm mɔ́ ásē, ánúadé. Dɔ́ɔ Yesuɛ ákánné échê edəə́dəŋ é mbéb áte, ádīd ane mwǎn bwâm, ábāg-kɛ mɔ́ wɛ́ɛ sáá. 43Menyáké ménkōb moosyəə́l, ânyín ndəle a akan awě Dyǒb ábɛ́lé. Áde bad bélyə́gé bényágɛɛ́ nɛ̂, áyə̄le chǒm éche ébɛ́nlédé, Yesuɛ anláá bembapɛɛ nɛ́n aá, 44"Nyésôŋgtɛn dyam áde ńhɛdɛɛ́ nyé aláa bwâm. Bɛ́bɛ̌ Mwǎn-a-Moonyoŋ á mekáá mé baányoŋ." 45Boŋ ábɛ̄ bembapɛɛ béenkênsóŋtɛ́nné chǒm éche ánhɔ̄bpē. Émbɛ̄ nɛ́ɛ ngan echě elɛlé bɔ́ atóge, bébááʼáá-ʼɛ mɔ́ asɛded. 46Bembapɛɛ bêmbootéd aswaŋtɛn tə̂ŋgɛne mod awě atómtɛ́né mod ambáá abɛ́ áwab tîntê. 47Yesuɛ anchěm bɔ́ mewêmtɛn áte. Antéd mwǎmpīn ḿ mwɛ̌ndem, ápɛ̄ɛ̄n mɔ́ áwe akéb. 48Dɔ́ɔ álâŋgɛɛ́ bɔ́ nɛ́n aá, "Kénzɛ́ɛ́ awě akobé anɛ́n mwǎn á dǐn ádêm, né akobé mɛ. Kénzɛ́ɛ́-ʼɛ awě akobé mɛ, né akobé ane awě alómé mɛ. Né-ɔɔ́, ane awě adé mwǎmpīn áwɛn tîntê, né mɔ́ atómé mod ambáá abɛ́." 49Jɔnɛ anhɔ́b aá, "A-Sáŋ, sênnyín mod abídte bad eʼdəə́dəŋ bé mbéb áte á dǐn ádōŋ, sênláá-ʼɛ mɔ́ bán ásôg abɛl nɛ̂, áyə̄le eésaá ne syánē." 50Dɔ́ɔ Yesuɛ álâŋgɛɛ́ bɔ́ aá, "Nyéeláŋgé mɔ́ bán ásôg abɛl nɛ̂. Kénzɛ́ɛ́ awě eetə́ŋgán syánē né adé ne syánē." 51Bɔɔb-pɔɔ́, póndé eche Yesuɛ ántə̄ŋgɛ̄nnē akɛ ádyōb embootéd apɛ. Né-ɔɔ́, ammǎd atíi aá, mɔ́tə̄ŋgɛ̄nē akɛ á Jerusalɛm. 52Hɛ́-ʼaá álómé mésɛ́nzɛ áʼsō. Mênkɛ̌ á mwǎ dyad a Samaria nhɔ́g, âbɛle mɔ́ mboŋsɛ́n. 53Boŋ áde ápédé áwed bad bé dyad bénkênkobpé mɔ́ nken áyə̄le á Jerusalɛm dɔ́ɔ ákágéʼáá. 54Áde bembapɛɛ, Jemsɛ bɔ́ Jɔn bényíné nɛ̂, dɔ́ɔ bésɛ́dté Yesuɛ bánken, "A-Sáŋ, edəə́ wɛɛ́ séchɛ́le muú ádyōb, ńhyɛ ńhyáad bɔ́-yɛ?" 55Boŋ Yesuɛ ankuné áwāb, ákānnē bɔ́ áte. 56Hɛ́ɛ bɔ́bɔ̄ɔ békíí á dyad démpēe. 57Áde békagkɛ́ nɛ̂, mod nhɔ́g anláá Yesuɛ aá, "Mɛ̌hīd wɛ kéhéé áde ékagké." 58Dɔ́ɔ Yesuɛ átimtanné mɔ́ aá, "Eʼbubwóg éʼwóó ábab eʼlóm wɛ́ɛ bésɔ́lɛɛ́, menɔn-nɛ ámpē méwóó ḿmab mǔm, boŋ Mwǎn-a-Moonyoŋ eewóoʼɛ́ hǒm áde ábannɛɛ́ nló." 59Yesuɛ anláá mod ampée aá, "Hyǎg, éhíde mɛ." Boŋ ane mod antimtɛ́n mɔ́ aá, "A-Sáŋ, mwɛ̌, ńsébe ńkɛ ńlíme echem sáŋ." 60Yesuɛ anláá mɔ́ aá, "Mwɛ̌ ndim ńlîmme ḿmāb ndim ḿ bad. Boŋ wɛ, éhɛdne bán, ékɛ ékanle bad nkalaŋ mé nkamlɛn ń Dyǒb." 61Mod ampée anláá Yesuɛ aá, "A Sáŋgú, mɛ̌hīd wɛ, boŋ mwɛ̌, ńsébe ńkɛ ńlyə́gtɛn echem ndáb." 62Boŋ Yesuɛ anláá mɔ́ aá, "Kénzɛ́ɛ́ awě aboótédé hǒm alíi, boŋ ánɔnéʼ ámbīd, eékwognedɛɛ́ âbɛl nsɔ́n ásē e nkamlɛn ń Dyǒb."

will be added

X\