Lukasɛ 5

1Mbwɛ nhɔ́g Yesuɛ antyéém á nkin mé edib é Gɛnesarɛt. Bad bênləŋnéd mɔ́ âwóg eyale é Dyǒb. 2Hɛ́ɛ ányíné bétə́ŋgé myɔ̌lɛ mébɛ á nkin. Bekób-bé-súu bénkêmbáá áwēd-te. Béwópéʼáá échab mbínzé. 3Dɔ́ɔ ásɔ́lé á bɔ̌lɛ ábe Simɔnɛ, aláá mɔ́ aá, ásyəŋned mɔ́ á nkin. Adyɛɛ́-ʼaá á bɔ̌lɛ-tê, boŋ ábootéd bad ayə́ged. 4Áde ámádé nɛ̂, anláá Simɔnɛ aá, "Kɛɛ́n bɔ̌lɛ wɛ́ɛ ndib édíí, boŋ nyébwêm mbínzé." 5Simɔnɛ antimtɛ́n mɔ́ aá, "A-Sáŋ, sêkébwēm mbínzé nkuu ńsyə̄ə̄l, séēkōbɛ̄ɛ̄ chǒmchǒm! Boŋ mɛ̌bɛ̌l ngáne éhɔ́bé." 6Dɔ́ɔ bébwémé mbínzé. Bénkōb ndun e súu kə́ə́ŋ mbínzé éhapeʼ. 7Bénlēbē baáb ábe bébédé á bɔ̌lɛ ábíníí bán béhyɛ béwôŋgɛn bɔ́. Áde baáb bépédé, myɔ̌lɛ mésyə̄ə̄l mébɛ ménlōn ne súu kə́ə́ŋ mébootéd asú ásē. 8Áde Simɔnɛ Petro ányíné nɛ̂, ankwɛ Yesuɛ á mekuu, áhɔ̄bē aá, "A Sáŋgú, sôn! Syəə́ wɛ́ɛ ńdíí áyə̄le ndíi mbɛlé-mbéb." 9Simɔnɛ anhɔ́b nɛ̂ áyə̄le émbɛ̄ bɔ́ɔbɛ baáb menyáké bwâmbwam ânyín ndun e súu eche békóbé. 10Menyáké ménkōb kə́ə́ŋne Jemsɛ bɔ́ Jɔn, bǎn ábe Zɛbɛdiɛ, ábe bémbɛ̄ á echoŋ é akób á súu. Hɛ́ɛ Yesuɛ álâŋgɛɛ́ Simɔnɛ aá, "Weebááʼ. Bootya chii nyɛ́ɛ̄tēdē bad nlém á abum âhíd mɛ." 11Áde bépɛ́ɛ́né ḿmab myɔ̌lɛ á nkin, bêntɛdé chǒm ésyə̄ə̄l áhed, bébootéd-tɛ Yesuɛ ahíd. 12Mbwɛ nhɔ́g Yesuɛ abédé dyad ahɔ́g. Mod awě meləŋ mékóbé yə̌l esyəə́l ampɛ̌ áwē. Anyín áde ányíné Yesuɛ, ankwɛ mɔ́ á mekuu, áchāā mɔ́ aá, "A-Sáŋ, nzé edəə́ ehɛle ébɛ̄l mɛ nsáŋ." 13Dɔ́ɔ Yesuɛ ábídté ekáá, ábānē mɔ́ á yə̌l boŋ álāŋgē mɔ́ aá, "Ndəə́, sáŋ!" Ábwɔ̄g-ábwɔ̄g ḿmê meləŋ mêmmaá ane mod á yə̌l. 14Yesuɛ anláá mɔ́ aá, eeláŋgé modmod, aláá-ʼɛ mɔ́ aá, "Kǎg élúmed yə̌l wɛ́ɛ prisɛ, ásimɛn wɛ. Ébag-kɛ mendɛ ngáne mbéndé e Mosɛɛ éhɛdɛɛ́ âlúmed bad wɛɛ́ mɔ́sāā." 15Ké nɛ̂ŋgáne Yesuɛ ánkə̄ŋgē mɔ́ aá eeláŋgé mod, dǐn démbɛ̄ ákag mɔ́ mbwɔ́g áte esyəə́l áyə̄le ḿmē mbɛltéd. Nɛ̂ dêmbɛ̌l ndun e mod éladné mɔ́ á nkəg, âwóg chǒm éche áhɔ́bɛɛ́, ne âbɛl ádid bɔ́ bwâm. 16Boŋ nzé póndé empɛ̌ mɔ́, ayɔ̌gkéʼáá atim á ahə́ŋgé, âkáne. 17Mbwɛ nhɔ́g ámpē Yesuɛ ayə́gtéʼáá bad. Befarisia ne bemeléede bé mbéndé bémbɛ̄ áhed. Bémbīd dyad ne dyad tɛ́ɛ́ á mbwɔ́g é Galilia ne Judeya, kə́ə́ŋne á Jerusalɛm. Ngum e Dyǒb empií mɔ́, âdid bad bé nkole bwâm. 18Dɔ́-ʼaá bad behɔ́g bépɛɛnɛɛ́ mod á mekále mîn awě awédé epɛd. Béhɛ́déʼáá nzii echě bésɔ̂nlɛɛ́ mɔ́ á ndáb-te, ânaad mɔ́ áʼsō-te wɛ́ɛ Yesuɛ. 19Bénkênkudté etə́l áyə̄le ndun e mod enlón áhed. Dɔ́ɔ béchə́gké á ndáb mîn. Dɔ́ɔ bénédté nnɔŋ, bésudéd ane mod bɔ́ɔbɛ mekále á etə́le-tê áʼsō-te wɛ́ɛ Yesuɛ. 20Áde Yesuɛ ányíné adúbe ádě ábe bad béwóó áte anláá ane mod awě awédé epɛd aá, "Amúɛ̄, nlagsɛ́né wɛ mbéb." 21Dɔ́ɔ bemeléede bé mbéndé ne Befarisia bébóótédé anyoo áte bánken, "Ebə́l é mod éhéé ésyə́ə Dyǒb nɛ́n? Nzɛ́ɛ́ ahɛle se álagsɛ́n mbéb ésebán Dyǒb děmpɛn?" 22Yesuɛ anchem bɔ́ mewêmtɛn áte. Hɛ́ɛ ásɛdtɛɛ́ bɔ́ aáken, "Cheé ékə́ə́ boŋ nyéwōōʼ enɛ́n ndín e mewêmtɛn? 23Ahéé adé dyam ásad, âhɔ́b wɛɛ́, 'Nlagsɛ́né wɛ mbéb,' káa âhɔ́b wɛɛ́, 'Syəə́ ásē, ébooted akɛ?' 24Boŋ mɛ̌lūmēd nyé mɛɛ́, Mwǎn-a-Moonyoŋ awóó kunze âlagsɛn mbéb á nkǒŋsé." Hɛ́ɛ álâŋgɛɛ́ ane mod awě awédé epɛd aá, "Nlâŋge wɛ nɛ́n mɛɛ́, syəə́ ásē, étêd ḿmôŋ mekále, ésúɛʼ á ndáb." 25Ábwɔ̄g-ábwɔ̄g ane mod anhidé ásē átîntê e bad, atéd ḿmē mekále, ásūɛ̄-ʼɛ mɔ́ á ndáb, ákag ákēmtē Dyǒb. 26Menyáké ménkōb moosyəə́l awě ambɛ́ áhed. Hɛ́ɛ bébóótédé Dyǒb akɛn ne mbwɔ́g áte bán, "Sênyíné akan dé menyáké chii nɛ́n." 27Ámbīd e nɛ̂ Yesuɛ ansyəə́ áhed. Áde ákagké nɛ̂, annyín nsaad-a-táásɛ nhɔ́g bán Leviɛ. Leviɛ andyɛɛ́ ásē á ndáb echě ákóbáá táásɛ áte. Hɛ́ɛ Yesuɛ álâŋgɛɛ́ mɔ́ nɛ́n aá, "Hídé mɛ." 28Dɔ́ɔ Leviɛ átyéémé ámīn, áchēnē chǒm ésyə̄ə̄l áhīdē-ʼɛ mɔ́. 29Bɔɔb-pɔɔ́, Leviɛ anchǎg sáŋkalaa a ngande áwe ndáb á dǐn áde Yesuɛ. Besaad bé táásɛ híin ne bad bémpēe bémbɛ̄ áhed. 30Hɛ́ɛ Befarisia ne ábāb bemeléede bé mbéndé bényoŋgɛɛ́ áte wɛ́ɛ Yesuɛ ábē bembapɛɛ, bésɛ̄dtē bɔ́ bánken, "Cheé ékə́ə́ boŋ nyáābe besaad bé táásɛ ne bebɛl bé mbéb bémpēe nyédyāg ndyééd, nyé mwāg-kɛ mǐm hǒm ahɔ́g?" 31Yesuɛ antimtɛ́n bɔ́ ne ngan aá, "Bad ábe bédyɛ́ɛ́ bwâm béetógnɛnɛɛ́ mod-a-bwɛl. Bad ábe békonleʼ bɔ́ɔ bétógnɛ́né mod a bwɛl. 32Nyébíi nɛ́n bán, meépedɛɛ́ âchɛ́le bad ábe békóbnédé áʼsō éʼ Dyǒb, boŋ mpedé âchɛ́le bebɛl bé mbéb mɛɛ́ bésôg mbéb abɛl." 33Befarisia bémbād ahɔ́b bán, "Bembapɛɛ ábe Jɔnɛ bémɛ́ntɛ́né yə̌l nzaa adid á mekáne-tê. Melemlem né-ʼaá Befarisia ábāb bembapɛɛ bɔ́mpē bébɛlɛɛ́. Cheé ékə́ə́ boŋ ábōŋ bédyâg ndyééd, bémwâg-kɛ mǐm?" 34Yesuɛ ankwɛntɛ́n bɔ́ ne ngan aá, "Chán bad ábe bélébpé á ngande e eʼwóŋgé béhɛle bédidé yə̌l nzaa á mekáne-tê áde mod awě akude sɔ́mbé ádíi adé ne bɔ́? 35Boŋ epun épɛ̌ éche bɛ́kobɛ́nné bɔ́ mod awě akude sɔ́mbé. Échê epun dɔ́ɔ bédidté yə̌l nzaa á mekáne-tê." 36Yesuɛ anláá bɔ́ ngan aá, nzé mod ahɔ́be aá, mɔ́nabpeʼ mbɔ́té, eesɛ́lɛ́ɛ́ epɛd é abad áyə̄le mbɔ́té ekɔ́ɔ́lé boŋ ánabnáád mbɔ́té e nchun. Nzé abɛlé nɛ̂, né asalé mbɔ́té ekɔ́ɔ́lé. Ké epɛd ékɔ̄ɔ̄lē-ʼɛ éetə́ŋgánné ne mbɔ́té e nchun. 37Melemlem nɛ̂ŋgáne mod éētēdɛ̄ɛ̄ mǐm mékɔ̄ɔ̄lē se ahɛ́ mɔ́ á nchun mé ntyə́g, se ápen. Áyə̄le nzé abɛlé nɛ̂, né mǐm mɛ́hǒd kə́ə́ŋ ntyə́g ńyɛ́d, mǐm mémǎd asyɔge, ntyə́g-kɛ ámpē ḿbéb. 38Bétə́ŋgɛ́né béhɛ́ mǐm mékɔ̄ɔ̄lē á apom dékɔ̄ɔ̄lē. 39Bad ábe bɔ́-ʼɛ bémwâg mǐm, béemaáʼɛ́ mǐm mé nchun amwɛ́ se béhɛdé mékɔ̄ɔ̄lē. Bébɛle béhɔ́b bán, "Saá mé nchun mɔ́ɔ mébóó-yɛ?"

will be added

X\