Lukasɛ 11

1Mbwɛ nhɔ́g Yesuɛ ambɛ́ hǒm, ákânneʼ. Áde ámáá akáne awě mbapɛɛ nhɔ́g anláá mɔ́ aá, "A-Sáŋ, yə́géd sé ngáne békânnɛɛ́ ngáne Jɔnɛ án'yə̄gēdtē ábē bembapɛɛ." 2Yesuɛ anláá bɔ́ aá, "Nzé nyêhɛde akáne, nyéhɔ̂b bán, 'A-Tɛ̂, edúbé ébɛ̂ ne ádoŋ dǐn. Ḿmoŋ nkamlɛn ńhyɛ ńtêd etə́l. 3Bǎg sé echɛd ndyééd e epun é bǐn mbwɛ tɛ́ɛ́. 4Lagsɛ́n sé ḿmɛd mbéb, áyə̄le sémpē sêlagsan mod tɛ́ɛ́ awě apǎnné sé, weémwāg se sêhún á mekəgsɛn-tê.' " 5Dɔ́ɔ áhɔ́bɛɛ́ aá, "Nzé ewóó wɛ̌n, boŋ ekií áwē melúde wɛɛ́, 'Amúɛ̄, bál mɛ eʼwɛle éʼláán hɛ̂, 6sôn, nkúdé nken awě achabé abíd, awem nsón-a-echoŋ apedé áwêm. Meewóo-ʼáa chǒm-ɛ́ɛ ńchágtanné mɔ́.' 7Boŋ ane wɛ̌n mɔ́-ʼɛ atǐmtɛ́né wɛ á ndáb-te aá, 'Weétagté mɛ. Mmaá mɛ ekob adib, syáābe ábêm bǎn sêmaá anaa ásē. Méehɛnlé apáde ásē âbɛ wɛ chǒmchǒm.' 8Ńláa nyé á mbále mɛɛ́, saké ké echoŋ éche nyédíí, chɔ́ɔ épād mɔ́ ásē. Boŋ abádnɛn áde wɛ́bādnɛ̄nnē wɛ̌n, dɔ́ɔ dɛ́kə̌ŋ boŋ apádé ásē, ábɛ̄ wɛ kéchéé éche éhɛdɛɛ́. 9Nlâŋge nyé nɛ́n mɛɛ́, hɛdɛ́n Dyǒb, ǎbɛ̌ wɛ. Hɛ̌d, Dyǒb dɛ́bɛ̌l enyín, kǔm ekob, Dyǒb dɛ́dibnéd wɛ. 10Áyə̄le kénzɛ́ɛ́ awě ahɛ̌dné Dyǒb, ǎkǔd, awě ahɛdé-ʼɛ, ǎnyīn. Kénzɛ́ɛ́-ʼɛ awě akumé ekob, Dyǒb dɛ́dibnéd mɔ́. 11Nyé besáá bé bǎn, nyé ahéé mwǎn áhɛdɛ́nné súu, boŋ mɔ́-ʼɛ átimé ébagé mɔ́ nyə̌? 12Káa nzé ahɛ̌dné wɛ akii á kúb, boŋ wɛ-ʼɛ étimé ébagé mɔ́ ngabobɛ a mpwɛn? 13Nzé eʼbébtéd éʼ bad nɛ́ɛ nyé nyébage ábɛn bǎn kəse é bwěm, tɔ́gtɛ́n-naá echɛn Sáŋ awě adé ámīn? Chán-nɔ̄ éebaá bad Edəə́dəŋ éche Ésáá ábe béhɛ́dné mɔ́ chɔ́." 14Epun ehɔ́g, Yesuɛ abídtéʼáá mod edəə́dəŋ é mbéb áte éche ênkwǐd ane mod ebóbé. Áde émáá mɔ́ abíd áte, ane mod ambootéd dyam ahɔ́b. Nɛ́n, dénkōbēd ndun e mod echě ebédé áhed menyáké bwâmbwam. 15Boŋ nguse é bad énhɔ̄b bán "Bɛlzɛbulɛ, kə̂ŋ e eʼdəə́dəŋ bé mbéb mɔ́ɔ abage mɔ́ ngíne âbíded bad eʼdəə́dəŋ bé mbéb áte." 16Bémpēe ábe béhɛ́déʼáá mɔ́ akəg áte bénhɔ̄b bán, álúmed bɔ́ eʼchemléd ábe éʼhúú ádyōb. 17Mɔ́-ʼɛ ambíí ḿmāb mewêmtɛn, né-ɔɔ́, anláá bɔ́ aá, "Aloŋ ké ahéé áde ákábné áte, boŋ nchemtɛn méesɛ̌, dɛ́bēb. Abum á ndáb áde nchemtɛ́n-nɛ méesɛ̌, dɔ́mpē dɛ́pāŋtēd áte. 18Nzé édé bán, nkamlɛn ḿme Satanɛ ńkábné áte, chán-nɔ̄ mɛ́hɛnlé atyéem? Nhɔ́be nɛ̂ áyə̄le nyêhɔ́bé bán, mbídteʼ bad eʼdəə́dəŋ bé mbéb áte ne ngíne echě Bɛlzɛbulɛ. 19Nzé ngíne eche Bɛlzɛbulɛ chɔ́ɔ ḿbɛnladté âbíded bad eʼdəə́dəŋ bé mbéb áte, né ngíne eche nzɛ́ɛ́-ʼɔ̄ ábɛ̄n bad ábe bébídte eʼdəə́dəŋ bé mbéb bébɛnladté? Běn bɔ́ɔ bɛ́kwid nyé nkáá. 20Boŋ ngáne édíí nɛ́n bán ngíne e Dyǒb chɔ́ɔ ḿbɛnladté âbíded bad eʼdəə́dəŋ bé mbéb áte, nɛ̂ álûmte nɛ́n bán nkamlɛn ń Dyǒb ḿpédé átîntê echɛ̂n. 21Nzé ngíne e mod ebǒŋsɛ́né yə̌l, enɔne ádē dyad, échē chǒm ké ehɔ́g éekagké hǒm. 22Boŋ nzé mod awě atómé mɔ́ ngíne, abúlé mɔ́ áte, abwɔ̌gké-ʼɛ mɔ́, abɛlé ákōbɛ̄n bwěm ábe áwannɛɛ́ nzum, ákabtéd-tɛ bwěm ábe ákóbné mɔ́. 23Né-ɔɔ́, kénzɛ́ɛ́ awě eésɛ̌ ne mɛ, né atə̂ŋgan mɛ. Ane awě eewóŋgán mɛ âlad, apáa páán. 24"Nzé edəə́dəŋ é mbéb ébídé mod áte, ébɛlé ébwāgē á ehyáŋge âhɛd abwɔ́g áde ákɔ̂mmɛɛ́ áte. Nzé éekude, ébɛlé éhɔ́b aá, 'Mɛ̌tǐm ámbīd á ndáb eche mémbīdtē áte.' 25Apɛ áde épagké-ʼɛ, ébɛlé étán nɛ́ɛ ndáb ésáá áte, bénábpé-ʼɛ chɔ́ áte. 26Hɛ́ɛ ékagké bɔɔb, ékɛ épɛ̄ɛ̄n eʼdəə́dəŋ bé mbéb bémpēe saámbé ábe éʼdé ebébtéd tómaa mwěn, boŋ éʼhyɛ éʼsɔ́l ane mod áte, éʼbwóg-kɛ eʼdii áhed. Ákên eched, ane mod abâg ebébtéd tómaa ngáne ánsēbɛ̄ɛ̄ abɛ́." 27Bɔɔb-pɔɔ́ áde Yesuɛ áhɔ́bé nɛ̂, mmwaád nhɔ́g átîntê e bad, ankánéd ehɔ́b ámīn aá, "Nnam ḿbɛ̂ ne abum áde áchyáá wɛ, ne abíi áde ámwáŋté wɛ." 28Yesuɛ anhɔ́b aá, "Nnam mɛ́bɛ̄ dásɔ̄ né bad ábe béwógeʼ Eyale é Dyǒb, bébɛlé-ʼɛ ngáne éhɔ́bɛɛ́." 29Amute á bad dêmbootéd akəl. Hɛ́ɛ Yesuɛ áhɔ́bɛɛ́ nɛ́n aá, "Nyoŋgɛl eʼchii edíi nyoŋgɛl e eʼbébtéd éʼ bad. Béhɛde eʼchemléd bé menyáké anyín, boŋ béekudté, nzése eʼchemléd bé menyáké ábě Jonaa. 30Nyaa eche Jonaa ámbɛ̄ɛ̄ nɛ́ɛ eʼchemléd wɛ́ɛ bad bé Ninivɛ, chɔ́ɔ Mwǎn-a-Moonyoŋ ábɛ̄ɛ̄ wɛ́ɛ enɛ́n nyoŋgɛl e bad. 31Á Mbwɛ mé Nkáásé, mmwaád awě akamlánnáá aloŋ á Sɛba, ǎnyemé á soŋ-tê, nchoo ne nyoŋgɛl e bad bé eʼchii. Ǎbīd mbóŋ echě ěkwid bɔ́ nkáá. Bɛ́kwɛ̌ nkáá áyə̄le ambíd se nchabnede wɛ́ɛ nkǒŋsé ńsógé, âhyɛ dɛ́wóglɛn mam mé debyɛ́ɛ́ ḿme Solomonɛ áyə́gtéʼáá. Boŋ chii nɛ́n mod adé hɛ́n awě átómé Solomonɛ. 32Á Mbwɛ mé Nkáásé bad bé Ninivɛ bɛ́nyemé á soŋ-tê nchoo ne enɛ́n nyoŋgɛl e bad. Bɛ́bīd mbóŋ echě ěkwīd enɛ́n nyoŋgɛl e bad nkáá, áyə̄le bad bé Ninivɛ bêntɛdé ḿmab mbéb áde Jonaa ânkalɛ́ɛ́ bɔ́ Eyale é Dyǒb. Boŋ chii nɛ́n mod adé hɛ́n awě atómé Jonaa. 33"Modmod eémāāʼɛ́ etrúkáŋ achod se ákōō chɔ́ káa akúdtɛ́n chɔ́ á ebwɔg-sɛ́. Boŋ abɛlé ákɛ̄lē chɔ́ dásɔ̄ ámīn, âbɛl boŋ kénzɛ́ɛ́ awě asɔ́le á ndáb, ányínne ekíde. 34Dǐd dɔ́ɔ ádé ngáne etrúkáŋ é yə̌l e mod. Nzé dǐd ákɛ́nlé wɛ áte, echoŋ yə̌l esyəə́l chɔ́mpē ebɛlé ekɛ́lé. Boŋ nzé déēkɛ̂nle, yə̌l chɔ́mpē ebɛlé elón wɛ ne ehíntɛ́n. 35Né-ɔɔ́, nyêtóo, âbɛl chǒm éche ényînte nyé ekíde, éetimé abɛ́ chǒm éche étimteʼ nyé á ehíntɛ́n-tê. 36Nzé édé bán echoŋ yə̌l esyəə́l elóné ne eʼnyínɛn bé ekíde, ésebán ehíntɛ́n édé abwɔ́g ké ahɔ́g, né yə̌l ěmwaá áte, melemlem ngáne etrúkáŋ épɛntɛɛ́ ekíde." 37Á póndé eche Yesuɛ áhɔ́bɛɛ́ nɛ̂, Farisia nhɔ́g, anchɛ́lé mɔ́ aá, áhyɛ búmɔ̄ bédyɛ̂ ndyééd áwe ndáb. 38Né-ɔɔ́ ankɛ̌, asɔ́l á ndáb-te, búmɔ̄ bédyɛ̄ɛ̄ á tébelɛ. Ane Farisia ambɛ́ menyáké ânyín bán Yesuɛ eéwopɛɛ́ mekáá ngáne éhɛ́dnádtáá, boŋ ábootéd ndyééd adyɛ́. 39Dɔ́ɔ Sáŋgwɛ́ɛ́ álâŋgɛɛ́ mɔ́ aá, "Nɔnéʼ, nyé Befarisia, nyêwobpe mbwendé ne dǐsɛ ámbīd e ebwɔ́g, boŋ adum á bwěm ne ebébtéd bɔ́ɔ bélóné áwɛn nlém-tê. 40Eʼdimdim éʼ bad ngɛ̂n! Mod awě ahəgé ámbīd e ebwɔ́g, saá mɔ́ ahəgé kə́ə́ŋne áte-yɛ? 41Boŋ nyétêd bwěm ábe éʼdé áwēd-te, nyébageʼ betóótōkɛ̄ bé bad. Né chǒm ésyə̄ə̄l áyə̄l echɛ̂n ésāŋ. 42"Medim ne nyé, Befarisia! Nyêtéde ké meseb ne nduu ne byaá ábíníí éʼsyə̄ə̄l bémpēe, nyêbage Dyǒb doŋge nhɔ́g átîntê e moŋge dyôm. Boŋ nyéēhɛ̄dɛ̄ɛ̄ eʼboŋ bé nlém ne edəŋge é Dyǒb alúmed. Nyêntə́ŋgɛ́né ḿmɛ́n mésyə̄ə̄l abɛl, ésebán nyêchɔbteʼ ḿmíníí. 43"Medim ne nyé Befarisia! Nyêdəə metii mémbáá adyɛɛ á ndáb é mekáne, nyêdəə-ʼɛ melɛntɛn mé edúbé akud á dyɔn-tê. 44Medim ne nyé! Nyêdíi nɛ́ɛ soŋ éche ésɔ́ɔ́mé, éche bad bétómɛɛ́ ámīn, ésebán bébíí." 45Dɔ́ɔ meléede a mbéndé nhɔ́g álâŋgɛɛ́ mɔ́ aá, "A-meléed, nzé ehɔ́be nɛ̂ nɛ́dē né esyə́əʼ sémpē." 46Yesuɛ ankwɛntɛ́n mɔ́ aá, "Medim ne nyémpē bemeléede bé mbéndé! Nyêpêmtad bad nted ḿme ńlɛ́lé apém, boŋ nyéběn nyéebanɛ́ɛ́ ké ekáá âpémed bɔ́ mɔ́. 47Medim ne nyé! Áyə̄le nɛ́n, bekal béʼdəə́dəŋ ábe besóó bénwūūʼɛ́, nyêlóŋgé bɔ́ soŋ. 48Né-ɔɔ́ nyêbídeʼ mbóŋ, nyêlûmte-ʼɛ bán, besóó bêmbɛl bwâm ngáne bénwūūʼɛ́ bekal béʼdəə́dəŋ. Nyé-ʼaá nyêlóŋgé bɔ́ soŋ. 49Áyə̄le nɛ̂, Dyǒb ne ádē debyɛ́ɛ́ anhɔ́b nɛ́n aá, 'Mɛ̌lōmē bɔ́ ábêm bekal béʼdəə́dəŋ ne bembapɛɛ bé nlómag, bɛ́wūū behɔ́g, béhəgké-ʼɛ ábíníí.' 50Né-ɔɔ́, enɛ́n nyoŋgɛl e bad chɔ́ɔ ěkǔd nkɔ́gsɛn áyə̄le bekal béʼdəə́dəŋ bésyə̄ə̄l ábe ḿmāb mekií mésyɔ́gké se á mbooted mé nkǒŋsé, 51mbooted ne mekií ḿme Abɛlɛ átiméʼ wɛ́ɛ Sakaria, awě bénwūūʼɛ́ átîntê e menyán mé mendɛ ne hǒm áde ásáá. Á mbále, enɛ́n nyoŋgɛl e bad ěkǔd nkɔ́gsɛn áyə̄le ḿmê mekan mésyə̄ə̄l. 52"Medim ne nyé bemeléede bé mbéndé! Nyêkáá eʼkii bé ekob é debyɛ́ɛ́. Nyéběn nyéesaá asɔ́l, nyêkə́ə-ʼɛ bad bémpēe ábe béhɛde asɔ́l." 53Áde Yesuɛ ásyəŋgɛɛ́ áhed âkɛ, bemeléede bé mbéndé ne Befarisia bêmbootéd mɔ́ ahɔ́b bwâmbwam, bésɛdté-ʼɛ ekud e mekan. 54Bébɛ́léʼáá ḿmɛ́n mésyə̄ə̄l âhíined mɔ́ melám âbɛl békóbɛn mɔ́ awusé.

will be added

X\