SIM
Audio:
Drama
  • Drama
  • Non-Drama
Text Size

Levii buiↄ 19 - Boko (Benin) - 2009 Edition - Bible.is - BQCSIM

  1  Dii ò Mↄiziɛ   2  aà o Isailiↄnɛ píi aà mɛ: Á kua líↄ adoa, asa ma Dii á Lua ma kua adoaɛ.   3  Á baade lí misiilɛ a da ń a deoɛ. Àli kã́mabogↄↄ pↄ́ má dìlɛ yãda. Mámɛmaa Dii á Lua.   4  Ásu ɛa su tã́aↄwao. Ásuli mↄkasa á dii ũo. Mámɛmaa Dii á Lua.   5  Tó álɛ sáaukpa sa'oa, àli o a zɛ́wa, mí sí.   6  Àli sa'onↄↄ so a ogↄↄ ge a gu sìa dↄa, í a pↄ́ pↄ́ gↄ̃̀ a gↄↄ àaↄ̃de zĩ́ kátɛu à tɛ́kũ.   7  Tó gbɛ̃e su sò a gↄↄ àaↄ̃de zĩ́ sↄ̃, pↄ́pi gbãlɛ̀n we, má sí lↄo.   8  Gbɛ̃́ pↄ́ sò, a yã́ ali wí ade musuɛ, asa a tò ma pↄ́ gbãlɛ̀ɛ. Wàli ade bↄ a gbɛ̃́ↄ guu.   9  Tó a á pↄ́ↄ kɛ̀kɛ á bùsuu, ásuli kɛkɛ e á bú lɛ́wao, mɛ́ ásuli a kↄ̃nwɛo.   10  Ásuli á vɛ̃ɛ kɛkɛ gɛ̃n plao, mɛ́ ásuli a bɛ pↄ́ kwɛ̀ zĩ́lɛ sɛ́lɛo. Àli tó taasideↄnɛ ń bↄ̀mↄↄ. Mámɛmaa Dii á Lua.   11  Ásuli kpã́i'oo. Ásuli ɛɛtoo. Ásuli mↄafilikɛ á gbɛ̃́deeɛo.   12  Mámɛmaa Dii á Lua. Ásuli ɛɛto à mɛ á símanↄ à ma tↄ́ ↄ̃̀ↄkpao.   13  Ásuli á gbɛ̃́dee ble ge à aà pↄ́ síwào. Ásuliↄ á zĩkɛna asea kũa e gu dↄo.   14  Ásuli swãdona kao. Ásuli pↄ́ dilɛ vĩaɛ zɛ́u aà kpaao. Àliↄ ma vĩa vĩ. Mámɛmaa Dii.   15  Ásuli yã́gↄ̃gↄ̃ koleao. Ásuli zɛ ń wɛ̃nadeo a wɛ̃nadekɛ yã́io, ge tↄde a tↄdekɛ yã́io. Àli yã́gↄ̃gↄ̃ gbɛ̃́ↄnɛ a zɛ́wa.   16  Ásuliↄ bɛ ń gbɛ̃peo á gbɛ̃́ↄ guuo. Ásuli á gbɛ̃́dee ga wɛɛlɛ à yãdↄwào. Mámɛmaa Dii.   17  Ásuliↄ za á Isaili deeguo. Àli á gbɛ̃́dee gba laai, kɛ́ aà duuna su wí á musuo yã́i.   18  Ásuli tↄsi á Isaili deewao, ásuliↄ yã́kũaaànↄo. Àliↄ ye á gbɛ̃́deezi lá ázĩa wɛ̃niwa. Mámɛmaa Dii.   19  Àliↄ ma ikoyãↄ kũa. Ásuli pↄtuo bui dodoa kpakↄ̃a aa kpáwa'okↄ̃wao. Ásuli pↄbui dodoa tↄ̃ bú doũ guuo. Ásuli pↄkasa pↄ́ wà a pↄ́lɛ tã̀ ń bà bui dodoao dao.   20  Tó gↄ̃ɛ wùlɛ ń zↄ̀ wɛ̃́ndiana pↄ́ dɛ gbɛ̃pãle nↄkpama ũo, mɛ́ i aà bo à gↄ̃̀ wɛ̃́ɛ ũ gĩao, wàli ń swã́gaga. Wasuli ń dɛdɛo, kɛ́ nↄɛpi i gↄ̃ wɛ̃́ɛ ũ yãao yã́i.   21  Gↄ̃ɛpi lí mↄmɛɛ kpaaũkpɛ kpɛɛlɛ ń sãsakaoo a tàae fĩabobↄ ũ.   22  Sa'ona lí duuna pↄ́ a kɛ̀ kɛ̃wà ma aɛ, mí sùuukɛaànↄ.   23  Tó a gɛ̃ á bùsuu, mɛ́ a li bɛdee bà, àli a bɛ dilɛ tɛ̃ ũ gĩa. Lípi bɛ líↄ dɛɛ́ tɛ̃ ũ e wɛ̃̀ àaↄ̃, ásuli bleo.   24  A wɛ̃̀ síiↄ̃de a bɛ líↄ dɛ ma pↄ́ ũ píi, í ma sáaukpaò.   25  A wɛ̃̀ sↄode íli a bɛ ble sa. Beewa lípi nɛ'iaɛ́ aↄ kã́fĩ. Mámɛmaa Dii á Lua.   26  Ásuli nↄ̀ↄ kòlokpasai sóo. Ásuli màsokɛo. Ásuli pↄdamáo.   27  Ásuli mizↄ̃io. Ásuli á lɛkãna kã́ kpaaĩo.   28  Ásuli á mɛ líli gɛ yã́ musuo. Ásuli wɛ̃̀sã li ge à sↄti zↄ̃o. Mámɛmaa Dii.   29  Ásuli á nɛnↄɛ ↄ̃̀ↄkpa aà gↄ̃ káalua ũo, kɛ́ bùsudeↄ su zɛ ń káaluakaao, dàa vãi i kↄ̃́ á bùsuuo yã́i.   30  Àli kã́mabogↄↄ pↄ́ má dìlɛↄ yãda. Àliↄ ma kúkĩi vĩa vĩ. Mámɛmaa Dii.   31  Ásuli yãma gɛ̀sisinaↄwao, mɛ́ ásuli tã́adeↄ kĩ́i wɛɛlɛ, an gbãsĩ i liázio. Mámɛmaa Dii á Lua.   32  Àli fɛlɛ zɛ mikãpuadeɛ, àli zↄ̃ↄkɛ dↄ̃ gbɛ̃zↄ̃ↄↄnɛ, íↄ ma vĩa vĩ. Mámɛmaa Dii á Lua.   33  Tó bↄ̀mↄ kúánↄ á bùsuu, ásuli gbãamↄɛ̀o.   34  Àli bↄ̀mↄ pↄ́ kú á guu dilɛ lán belewa. Àliↄ yeaàzi lá ázĩa wɛ̃niwa, asa bↄ̀mↄↄn á ũ Egipi bùsuu yãa. Mámɛmaa Dii á Lua.   35  Àↄ kú ń yãkɛa a zɛ́wao pↄ́yↄ̃a guu, pↄ́ gbã̀a ge a gbia ge a zↄ̃ↄn lò.   36  À tó á pↄ́gbiayↄ̃bↄↄ ń á zaaↄ aaↄ kú wásawasa. Mámɛmaa Dii á Lua pↄ́ á bↄ́lɛ Egipi.   37  Àliↄ ma ikoyãↄ ń ma yãdilɛaↄ kũa píi, íↄ zĩkɛwà. Mámɛmaa Dii.